A Közlekedési és Beruházási Minisztérium háttérbeszélgetést szervezett a szaksajtó számára, amelyen Vitézy Dávid miniszterrel és Barna Zsolt közúti közlekedésért felelős államtitkárral, nos, ténylegesen beszélgethettünk az elektromos rollerezés szabályozásának, az extrém gyorshajtás, a közúti versenyzés szigorúbb, akár járműelkobzással súlyosbított büntetése, a jövedelem alapján kiszabott bírságok lehetősége és az átlagsebesség-mérésen alapuló bírságolási rendszer ügyében nemrég élesített online kérdőívről. A egyszerű rádiógombos egyetértek-nem értek egyet válaszokat kérő kérdőívről korábban mi is hírt adtunk - aki szeretné kitölteni, itt találja meg a kérdéseket.
A sajtórendezvényen sok fontos dolgot megtudtunk a kérdőív összeállításának hátteréről. Az átlagsebesség-mérés alapján történő gyorshajtás-szankcionálás az előző kormány által közismerten elutasított intézmény volt, ugyanakkor számos európai példa igazolja, hogy ahol ilyen rendszert alkalmaz a hatóság, ott tényszerűen visszaesik a súlyos balesetek száma. A minisztérium a kérdőívben tulajdonképpen csak azt vizsgálja, nincs-e politikailag veszélyes elutasítottsága a dolognak itthon; a miniszter szándéka a rendszer hazai bevezetésére igen erős, építési területeken, hidakon és akár hosszú, nyílt autópálya-szakaszokon is.
Kép: Jenoptik.com, egy német, átlagsebesség-mérési rendszer fejlesztésével is foglalkozó cég grafikája
A jármű elkobzásának lehetősége súlyos szabálysértések esetén osztrák mintára merült fel a minisztériumnál. Nem is elsősorban a bírság súlya itt a fontos, hanem az, hogy míg külföldi, pláne Unió kívüli szabálysértőknél sok esetben teljesen reménytelen a kiszabott bírság valamikori befizetésében reménykedni, a jármű azonnali elkobzása, kvázi túszul ejtése működőképes, tényleges visszatartó erőt jelentő szankció a súlyosabb vétségekre.
Az extrém gyorshajtás küszöbértékeiként bedobott számok (120 km/h lakott területen belül, 200 km/h lakott területen kívül) még egyáltalán nem véglegesek. A lényeg, hogy kiderüljön: a közvélemény hajlandó-e elfogadni, hogy a hatóságok valamely mérték felett önmagában is közlekedési bűncselekményként kezeljék a gyorshajtást, illetve hogy az extrém gyorshajtás extrém súlyos büntetést jelenthet egy balesetet követően. Ha ez igazolódik, ez a küszöbérték nem is biztos, hogy abszolút érték lesz, elképzelhető egy százalékos határ is, vagy egy bonyolultabb sávos rendszer.
A rollerek ügyében az EU-ban tipikusnak nevezhető szabályozási értékeket fogadják el a kitöltők, kivétel talán az e-rollerezés korhatárának kérdése, melyben a 16 év, tehát a segédmotor-kerékpár vezetéséhez szükséges életkornál magasabb korküszöb vezet. Ebben a kérdéskörben észleltük egyébként a legtöbb ellentmondást a tervezett szabályozásban. Elég fura lesz például, ha a tipikus részegturistás baleseti forrásnak számító nagyvárosi bérrollereknél nem, az ingázásra használt vagy néptelen vidéki utakon közlekedő privát rollereknél ellenben nagyon is kötelező lesz a bukósisak. Fontos kérdést tett fel idevágólag Zách Dani, telexes kolléga: ha a robogóknál sem sikerült bevezetni a rendszámot és számtalan 50-esnél nagyobb robogó, kismotor fut illegálisan 50-esként háborítatlanul évtizedek óta, mi jelentene biztosítékot arra, hogy a kis- és nagyteljesítményű e-rollerek használatát sikerül majd olyan élesen elválasztani, mint ahogy azt a szakpolitika szeretné?
A kérdőíves felmérés szervezése mögött olyan szándék is állt, hogy egy kicsit felkeltsék az érdeklődést a minisztérium által fontosnak tartott témák iránt, nem titkoltan társadalmi odafigyelést, változtatási igényt is szeretnének generálni a kérdésekkel. A felmérés szeptember 9-ig tart, addig részeredményeket nem szeretnének közölni, hogy ne orientálják a további véleménynyilvánításokat (bár ez ezzel a rendezvénnyel részben megtörtént).
A szeptember 9-ig nyitott kérdőívet már az eddig eltelt alig hat nap alatt több mint 131 ezren töltötték ki, amit külön reklámok, költséges kommunikációs kampány nélkül, csak közösségi médiás hírveréssel értek el. A miniszter azt mondja, bár a kitöltés anonim és csupán egy email-címhez kötött, egyelőre nem látják nyomát visszaélési, eredménytorzítási kísérletnek. A válaszadások nem meglepő módon az átlagpolgár számára egyértelműen "helyesnek" ítélhető válaszok irányába húznak, a teljes egyetértés aránya minden kérdésnél 50 százalék feletti, van, ahol 88%. A legmegosztóbb kérdés a jövedelemhez kötött, progresszív bírságolás ügye.
Nagyon meg is lepődnénk, ha a későbbiekben ez megváltozna és valamelyik szigorítás, szabályozás elutasításra találna. A közvélemény saját tapasztalataink szerint is támogatja a súlyos büntetéseket, a szigorúbb szabálykövetést célzó intézkedéseket a közúti közlekedésben; persze más kérdés, mit szólnak majd az emberek akkor, amikor szembesülnek vele, hogy ezek a vágyott szigorítások esetleg őket magukat is sújthatják.
