Az autópályákon 130 km/óra az ajánlott tempó, balesetnél a gyorsabban haladó könnyebben felelőssé tehető. Németországban 33, itthon 55 halálos áldozat jut egymillió közlekedőre.
Tovább Német Autobahn, magyar tanulság: sebességhatár nélkül, de szigorúan
Nem mindenki dobálja a kalapját, hogy Anne Hidalgónak bekattant: a Párizst ölelő gyűrűn, a Boulevard Périphérique-en (szokták egyszerűen Périph-nek is hívni) lecsökkentse a megengedett legnagyobb sebességet. Párizs polgármestere még az olimpia előtt bejelentette, hogy jelenlegi 70 helyett 50 km/h sebességkorlátozást kíván bevezetni ott. Erre „legkésőbb október folyamán” sor kerül – jelentette be. Magyarázata szerint ez „a környéken élő 500 000 ember számára közegészségügyi intézkedés”. A város klímaterve szerint a cél a körgyűrű közelében élő lakosok számára jelentkező kellemetlenségek csökkentése és a légszennyezés mérséklése.
A projekt 2023 végi bejelentése óta Hidalgo politikai ellenfelei rendre ostorozzák az ötletet. És bár a város dönthet a körgyűrű sorsáról, a rendőrprefektusnak még mindig lehet beleszólása, ugyanis egyszerűen nem állítják át a traffipaxokat – akkor pedig nagy betartási hajlandóságra nem lehet számítani. De a polgármester ígéretet tesz: „A törvények tiszteletben tartása mellett haladunk előre”. És az 50.
Számíthatnak még az úthasználók egyesületeinek fellebbezéseire is, ahogyan a „40 millió autós” („40 millions d'automobilistes”) egyesület szóvivője már ismertette is az álláspontjukat: „a sebességkorlátozás 50 km/h-ra csökkentése a párizsi körgyűrűn pusztán ideológiai intézkedés, mert semmilyen hatása nincs a közlekedésbiztonság szempontjából Franciaország egyik legbiztonságosabb útján. Nincs ökológiai hatása, sőt, negatív, mert minden tanulmány azt mutatja többek között, hogy minél lassabban vezetünk 80 km/h alatt, annál több üzemanyagot fogyasztunk. Tehát annál több szennyezést okozunk. És akkor még ott van a sebességmérő kamera buli! Azzal, hogy a körgyűrűn két kilométerenként egy-egy sebességmérő kamera van felszerelve, biztosak lehetünk benne, hogy sok párizsi lakost megbüntetnek, pedig ők nem jelentenek semmilyen veszélyt”.
Felmerülhet a kérdés, hogy nem politikai öngól az intézkedés bevezetése? Nem feltétlenül, mert 80%-ban nem párizsiak használják a Périphet. Egyébként a körgyűrűt, Európa egyik legfontosabb városi főútvonalát naponta 1,2 millió jármű használja, melyek 80%-ában kizárólag a sofőr ül.
Régen egyébként még 90-nel is lehetett menni, aztán 80, majd 70, majd...
A fáradtság/elalvás miatt bekövetkezett balesetek száma ijesztő. Mit tegyünk? Van a 2 másodperces szabály, de van egy másik - relatíve - egyszerű számítási módszer a követési távolság meghatározására. A brit kormány vizsgálódik, mert sok autós panaszkodik: egyre inkább vakítanak a fényszórók. Amszterdamban e-bringa-lassító cuccal kísérleteznek. A Tesla egyezségre jutott a halálos Autopilot-baleset ügyében.
Ausztriában szigorítottak - akár az autót is bukhatjuk. Magyarországon azt mondják, jobb a közlekedésbiztonság, mint látszik. Németországban jobban odafigyelnének. Újított a Waze, és az osztrák autópálya-kezelő is. Teherbringákat hívnak vissza.
Tovább Az autó elkobzásától a Waze újításáig – heti közlekedésbiztonsági összefoglaló
Megint több a baleset a vasúti átjárókban, leginkább figyelmetlenség miatt. Csehországban idén már lehet, hogy lesznek 150-es autópálya-szakaszok. Egyre szélesebbek az autók. Jók lettek a tavalyi töréstesztek. Mit jelentenek a furcsa pöttyök a német utakon? Hogyan tanuljunk a hibáinkból?
Pszichológusok szerint van 4 fő ok a gyorshajtásra. A németországi kerékpárokra lehetséges, hogy engedélyezik az indexet. Mit tegyünk csúszós úton. Miért ne (azaz tényleg NEEEE) üljünk betegen a volán mögé?
Valószínűleg senki sem tudná hirtelen fejből pontosan és hiánytalanul megmondani, hogy milyen szabályokat takar a kék tábla a labdázó gyerekekkel és a családi házzal. Te meg tudnád?
Tovább Ennyi mindent csinálsz szabálytalanul a lakó-pihenő övezetben