Az ausztrál Drive magazinban megjelent cikk a gépjárművekbe épített nagyméretű érintőképernyők közlekedésbiztonsági kockázatait vizsgálja. (Szívünkből szólnak, mert nekünk ez az egyik fontos témánk, tanulmányt is írtunk belőle, melyet itt találsz.) Ahogy mi is leírtuk, a legtöbb autógyártó ma már ezekre a digitális infotainment-rendszerekre támaszkodik, és a jármű vezérlését számos menüpont mögé rejti – a kényelem növelése azonban a járművezetők és a közlekedési szakemberek éles kritikáját váltja ki, mivel a rendszerek túlzottan elvonják a sofőrök figyelmét.

Miért kerül a figyelem középpontjába az infotainment-rendszerek ügye

A figyelemelterelt vezetés Ausztráliában továbbra is jelentősen hozzájárul a halálos kimenetelű közúti balesetekhez. Emiatt egyes állami hatóságok, például Victoria és Új-Dél-Wales, már módosították a közlekedési szabályokat a digitális kijelzők elterjedt használatának kezelésére. A fogyasztói nyomás több autógyártót is elért: a Kia, a Volkswagen és a Mercedes-Benz vezetői jelezték, hogy a jövőbeli modellekben visszahozzák a fizikai, tapintható kezelőszerveket az alapvető funkciókhoz. A problémára az új autók független biztonsági tesztelését végző ausztrál szerv, az ANCAP is felfigyelt, és büntetni kezdte azokat a gyártókat, amelyek az alapvető járművezérlő funkciókat az infotainment-menükbe rejtik.

Megbüntethetők-e a sofőrök az érintőképernyő használatáért

A teljes körű jogosítvánnyal rendelkező vezetők az alábbi célokra röviden megérinthetik autójuk digitális kijelzőjét:

• hívás indítása
• zenelejátszás szabályozása
• vezetéstámogató rendszerek, például navigáció és fedélzeti kamera használata

Szabálysértésnek minősül azonban, ha a beépített eszközöket más célra – sms-ezésre, videohívás fogadására vagy közösségimédia-ellenőrzésre – használják. Kifejezetten tilos a volán mögött bármilyen eszközön fizikai adatbevitelt, például gépelést végezni.

Avinash Singh, az Astor Lega, leginkább többek között közlekedési szabálysértésekre szakosodott ügyvédi iroda vezető védőügyvédje a Drive-nak elmondta, hogy a sofőrök akkor is bírságra számíthatnak, ha nem parkoló autójukban videót próbálnak megjeleníteni, vagy fizikailag kommunikálnak az infotainment-képernyőn keresztül. „A 2007-es közúti biztonsági szabályok értelmében a járművezetők megbírságolhatók a beépített infotainment-rendszerük megérintéséért, amíg a jármű mozog, vagy áll, de nem parkol, amennyiben az információk, szövegek, számok vagy szimbólumok eszközön történő bevitelét foglalja magában. A maximális büntetés ezért a szabálysértésért 2091 [ausztrál] dollár.” Ez az összeg most nagyságrendileg 460 ezer forint. Singh ugyanakkor egyértelműsítette, hogy az alapvető kezelőszervek – ilyenek a következők – képernyőn keresztüli használata konkrét kivételek alá tartozik:

• tükrök
• ventilátor sebessége
• hangerő

Mit mond a szabályozás Új-Dél-Walesben

Jimmy Singh, a Criminal Defence Lawyers vezető ügyvédje arra figyelmeztet, hogy a járművezetők az Új-Dél-Wales-i közlekedési szabályok alapján is büntethetők: a megfelelő figyelem és körültekintés nélküli vezetésért, valamint a vizuális kijelzők vezetéstámogató eszközökön túli használatáért az elkövetők szabálysértésenként akár 2200 dolláros (~485 ezer forint), bíróság által kiszabott büntetésre is számíthatnak.

Bár a hatóságok engedélyezik a kijelzők rövid megérintését, Jimmy Singh a bíróságok „józan ész” megközelítésére hívta fel a figyelmet: „Ha az érintőképernyőt vezetéstámogató céllal használja, a józan ész megközelítése a következő lenne: mennyi ideig kell valójában megérintenie a képernyőt, mielőtt az megsérti a megfelelő körültekintés és figyelem nélküli vezetés szabályát?” Hozzátette: „Ha ésszerűtlenül hosszú ideig érinti a képernyőt, akkor már nem vezetéstámogatóként használja azt. Nem hiszem, hogy lenne helye [védelmi] érvelésnek, mert nincs további értelmezési lehetőség.” (Gyorsan hozzátesszük, hogy jó lehet ez a megközelítés, de tanulmányunk szerint a pötyögésbe könnyű belefeledkezni akár menet közben is.)

A queenslandi hatóság álláspontja a kockázatokról

Az érintőképernyők alapvető funkciókra való használata még az engedélyezett esetekben is komoly veszélyforrás marad. A Queenslandi Közlekedési és Útügyi Minisztérium (TMR) szóvivője állásfoglalásában figyelmeztetett: „A járművezető figyelmetlensége egyike a »Végzetes ötöknek« [Fatal Five], és évente a halálos balesetek mintegy 10%ához járul hozzá. Bármilyen tevékenység, amely elvonja a tekintetet az útról vagy a gondolatokat a vezetésről, növeli az ütközés kockázatát, beleértve a jármű érintőképernyőjét is.” A minisztérium nem részletezte, pontosan mi számít büntetendő cselekménynek, viszont a TMR szóvivője a következő tanácsot fogalmazta meg: „A járművezetőknek szóló tanácsunk egyszerű: állítsák be a navigációt és a kezelőszerveket a vezetés megkezdése előtt, hogy a figyelem az úton maradjon, mert mindenki biztonsága ettől függ.”

Miért nehéz bizonyítani a szabálysértést

Avinash Singh elmagyarázta, mennyire nehéz ilyen esetet bizonyítani: „Főszabályként, hacsak egy rendőr nem figyeli meg a személyt bizonyos ideig, amint a digitális érintőképernyőjét használja, és nem tudja határozottan kijelenteni, hogy azt jogosulatlan célra használta, nagyon nehéz lesz számukra minden kétséget kizáróan bizonyítani a szabálysértést.”

Az ilyen szabálysértés viszonylag ritka, a rendőrség azonban valószínűleg videós megfigyelést használna bizonyítékként a bíróságon. Jimmy Singh a folyamatot így vázolta fel: „A normál bizonyítékuk az lenne, hogy egy rendőrautón vagy motorkerékpáron csendben megközelítik önt hátulról, miközben az úton vezet, és be van kapcsolva a testükön és a sisakjukon lévő kamera. Így próbálhatják meg elkapni önt, hogy lássák, mit is csinál valójában.”

Hogyan viszonyulnak a bíróságok az ilyen ügyekhez

Avinash Singh szerint az ausztrál bíróságok jellemzően elnézőbbek ezzel a magatartással szemben, ha nem áll fenn biztonsági kockázat, és a sofőrnek nincs más választása, mint a digitális képernyő használata. Az ügyvéd így összegezte a joggyakorlatot: „A bíróságok általában megbocsátóak az ilyen jellegű szabálysértésekkel szemben, ha van valós indok, és a járművezető cselekedetei nem jelentenek valós biztonsági kockázatot. Ennek oka az, hogy a jogszabály célja a figyelmetlenségből vagy figyelemelterelésből eredő balesetek megelőzése.”