Ez a javaslatcsomag a KRESZ illetve a kapcsolódó szabályozások megújítását előkészítő intézményekkel folytatott egyeztetéseket követően készült az Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesületnél. Az anyag nem az ÉKKE komplex közlekedési víziója, nem is öncélú ötletbörze-jegyzőkönyv, hanem az ÉKKE alaptevékenységével összefüggésben az elmúlt évek során felmerült olyan javaslatok pragmatikusan összeállított listája, melyek esetében realitás, hogy esetleg beépülhetnek a jelenleg készülő új közlekedési szabályrendszerbe.
1, Az Ajánlott sebesség intézményének alkalmassá tétele arra, hogy a totális sebességkorlátozás életszerűbb, betarthatóbb alternatívája lehessen. Javaslatunk szerint az Ajánlott sebesség tábla kihelyezése az út kezelőjét éppen úgy mentesítené az esetlegesen az ilyen táblával jelölt útszakaszokon bekövetkező balesetek, járműsérülések felelőssége alól, mint a Sebességkorlátozás tábla, viszont nem kriminalizálná automatikusan azokat a járművezetőket, akik erre való képességüket sikeres vizsgával igazoltan úgy döntenének, hogy az adott körülmények között adott járművükkel az adott helyen képesek biztonságosan gyorsabban is haladni.
Tipikus alkalmazási területei az Ajánlott sebesség kijelölésének: főutak le- és felhajtó rámpái, útkanyarulatok, körforgalmak előtti útszakaszok, jól belátható, egyenes útszakaszokon található alárendelt kereszteződések előtti útszakaszok, építésre kijelölt, de éppen nem munkavégzés alatt álló útszakaszok, hibás burkolatú utak.
2, Többsávos utakon a jobbról előzés illetve elhaladás fogalmának egyértelműsítését várjuk az új KRESZ-től. Jelenleg az autópályákon, gyorsforgalmi utakon a jobbról előzést a rendőrség deklaráltan "elhaladás"-nak tekinti és nem szankcionálja, pedig a nagy sebességű jobbról előzés komoly veszélyforrás ezeken az utakon. Ha viszont többsávos úton az elhaladás nem előzés, akkor problémássá válik a gyalogátkelőhelyeken való előzési tilalom értelmezése, illetve az autópályákon, jellemzően útépítéseknél alkalmazott Előzni tilos táblák értelmezése is.
3, A haladási iránnyal szemben megállás, várakozás lehetőségének megadása a kis forgalmú utcákban. Javaslatunk szövege: "Lakott területen belül kétirányú forgalmú úton, abban az esetben, ha az úttest szélessége a hat métert nem haladja meg és az úttesten felezővonal és záróvonal nem található, járművel az út menetirány szerinti bal oldalán is meg szabad állni." (A témáról bővebben itt írtunk korábban.)
4, Javasoljuk, hogy a kerékpárosok előzésére vonatkozó konkrét távolságérték NE kerüljön bele a KRESZ-be, mert a közbeszédben gyakran felbukkanó, lakott területen belül 1, lakott területen kívül 1,5 méteres oldaltávolság tartása számos útszakaszon fizikai képtelenség, ennek megkövetelése a gépjárművezetők általános kriminalizálása lenne. (A javaslat azért is paradox, mert az úttesten kijelölt kerékpársávok mellett sincs 1-1,5 méter holtsáv, ezeket a sávokat jellemzően csak egy festékcsík választja el a párhuzamos forgalmi sávtól.) Javasoljuk ugyanakkor a KRESZ szövegében rögzíteni, hogy a kerékpárok (és mikromobilitási eszközök) előzésénél 1-1,5 méter oldaltávolság a javasolt, ha pedig ez nem lehetséges, az előzést minél kisebb sebességkülönbséggel (akár számszerűsítve: maximum 20 km/h sebességkülönbséggel), az előzött jármű biztonságára folyamatosan odafigyelve javasolt végrehajtani. (Még egy kis adalék a témához.)
5, Elektromos rollerek, egyéb mikromobilitási eszközök esetében kifejezzük egyetértésünket az ezen eszközöknél a 25 km/h-s maximálisan elérhető sebesség, mint kategóriahatár deklarálásában; ez alatt közlekedési szabályok tekintetében a kerékpárral azonos megítélést javaslunk ezen járművek számára. Az elektromos rollerek menetdinamikai sajátosságai miatt javasoljuk a műszaki feltételek között az irányjelző használatának megengedését, kölcsönzői rollerekben kötelező műszaki előírását a kézjelzések kiváltására.
6, Javasoljuk a tehergépkocsik, járműszerelvények, országutakon az autóbuszok általánosan megengedett legnagyobb sebességét a valósághoz igazodva lakott területen kívül, de legalább a gyorsforgalmi utakon 90 km/h-ban megállapítani, a jelenlegi általános kriminalizáltság megszüntetése érdekében. (Tudomásunk szerint több EU-tagállamban is van példa ilyen szabályozásra: Szlovákia, Észtország, 12 tonnáig Franciaország, 7,5 tonnáig Belgium, stb.) Az erre a sebességre műszakilag nem alkalmas járművek, vontatmányok maximális sebességét ne a KRESZ határozza meg, hanem a műszaki vizsga!
7, Az úthálózaton egyre gyakrabban alkalmazott útkezelői előzési tilalom miatt javasoljuk lakott területen kívül az előzés lehetőségének megadását extrém lassú járművek (az érvényes sebességkorlátozásnál 50 km/h-nál alacsonyabb sebességgel haladás) utolérése esetében akár záróvonalat sértve is - természetesen csak ha ennek a járművezető által felelősen megállapított biztonsági feltételei fennállnak. Olyan útszakaszokon, amelyeken egy 20-cal cammogó traktor megelőzése is tilos, a kettős záróvonal, mint totális tiltás útkezelői alkalmazását javasoljuk bevezetni.
8, A jelenlegi KRESZ és a valóság ütközése, hogy mivel a magyar KRESZ-ben minden kereszteződés kezdete feloldja az útra addig érvényes korlátozásokat, emelt sebességű úton elvileg minden kereszteződés előtt le kellene lassítani az általános sebességkorlátozás szintjére. Ezt senki sem teszi: itt is megvalósul az általános kriminalizáció, ezért módosítást javaslunk (feltéve, hogy az új KRESZ is megőrzi a kereszteződések feloldó hatását a sebességkorlátozásokra). Javasoljuk tehát, hogy a Sebességkorlátozás jelzőtábla hatályát a kereszteződés kezdete abban az esetben ne oldja, ha közvetlenül a kereszteződést követően újabb, az addig hatályossal megegyező értékű sebességkorlátozás jelzőtábla került kihelyezésre.
9, Lakott területen kívüli, közlekedési lámpával védett gyalogátkelőhelyek esetében jelenlegi előírás az útkezelők számára a maximum 60 km/h-s sebességkorlátozás alkalmazása, míg lakott területen belül, emelt sebességű úton ez 70 km/h is lehet (pl. Budapest, Hungária körút zebrái). Javasoljuk a külterületi zebráknál is 70 km/h-ra emelni az előírt minimális korlátozást.
10, Az út menti munkák miatt kihelyezett ideiglenes korlátozó táblák területi érvényessége legyen meghatározva a KRESZ-ben, hogy egy gallyazás miatt kirakott 40-es tábla érvényessége ne mindig automatikusan a következő kereszteződésig tartson. Javaslataink: az ideiglenes korlátozások általánosan meghatározott területi hatálya a tábla utáni 500 méterig tartson, kivéve, ha nincs megjelölve kiegészítő táblával pontosítás vagy ha nincs már korábban kihelyezett feloldó tábla a korlátozott útszakasz végén. Pontszerű korlátozás esetén (pl. mozgó járművön elhelyezett sebességkorlátozó tábla) kiegészítő tábla mutassa, hogy pontszerű korlátozásról van szó.
11, A többsávos körforgalom intézménye Magyarországon nincs leszabályozva, ezek a forgalmi megoldások rosszul is működnek. Tudjuk, hogy van általános útkezelői szándék a többsávos körforgalmak kiváltására turbó körforgalmakkal, ennek ellenére jelenleg is léteznek és vélhetőleg még sok évig létezni fognak klasszikus, nagy forgalmú többsávos körforgalmak (pl. Budaörs, Bretzfeld u.). Javaslatunk, hogy a KRESZ legalább ajánlás szintjén tartalmazza az alábbiakat:
- többsávos körforgalomba a külső sávban behajtani akkor szabad, ha a jármű az első kijáratnál elhagyja a körforgalmat, a külső sávra belülről átsorolni pedig csak kihajtás előtt lehessen
- többsávos körforgalomban jobbról előzni (elhaladni) másik jármű mellett tilos.
12, Javasoljuk a KRESZ-be illeszteni sávelfogyásnál telített forgalmi sávok esetén a kötelező előrehaladást az elfogyó sávban az elfogyás pontjáig, valamint a cippzár-elv kötelező érvényesítését az el nem fogyó sávban ugyanitt.
(2024. 04. 30.)
13, (listához adva: 2024. 05. 30. Rácz Tamás, az ÉKKE elnöke, közlekedési szakíró) Az ilyen eszközök növekvő számára és közlekedésbiztonsági kockázataikra való tekintettel javasoljuk a KRESZ-ben definiálni a mozgáskorlátozottak kis személyi járműveinek kategóriáját vagy ezek közlekedésének szabályait.
14, (listához adva: 2024. 06. 13., Horváth Zsolt, a Vezess főszerkesztőjének javaslata) Javasoljuk a figyelmeztető jelzés használatát olyan feltételekhez kötni, amelyek kizárják a normál forgalommal haladó, normál méretekkel, tulajdonságokkal rendelkező járműveken az indokolatlan használatot illetve minimalizálják a forgalmat zavaró, akadályozó, veszélyeztető használat lehetőségét. Életből vett példa látható a probléma illusztrálására ide kattintva.
15, (listához adva: 2024. 06. 13., Szörényi András, autós szakíró, Vezess.hu) Bár úgy tudjuk, hogy van szándék az új KRESZ-ben a tapasztalt járművezetők, jellemzően családtagok általi vezetés-oktatás lehetőségének megadására, rögzítjük, hogy hasznosnak tartanánk "kísért vezetési lehetőség" biztosítását a fiataloknak, francia mintára. Eszerint autós iskolai előképzés után, de még a forgalmi vizsga előtt 15 éves kortól a fiatal vezethetne egy adott tapasztalatú, adott korú felnőtt mellett; ez felnőtt viselné a járművezetéssel kapcsolatos felelősséget. Ezzel kevesebb lehet a későbbi sikertelen vizsga, a vezetésben tapasztaltabb emberek szereznek jogosítványt 17-18 évesen, javulhat a közlekedésbiztonság, amikor saját jogon nagyobb tapasztalattal kezdhet vezetni a fiatal. Franciaországban az így tanulók 75%-a veszi sikeresen a forgalmi vizsgát, a sima alapképzés után ez csak 52%.
16, (listához adva: 2024. 07. 04., Rácz Tamás) Javasoljuk az új KRESZ-ben rendezni a gyorsforgalmi utak leállósávján műszaki hibából eredő lassú haladás ügyét. Jelenleg a meghibásodott, de mozgásképes járművel is tilos haladni a leállósávon (37. § 5. pont), 130 ezer forintos közigazgatási bírság terhe mellett. Ezt a büntetést az autópályákon lévő kamerák felvételei alapján ki is szokták szabni, ezután levelezgetéssel lehet mentesülni a befizetéstől. Javasoljuk, hogy az új KRESZ tegye lehetővé a leállósáv használatát műszaki hibás járművek számára, vészvillogóval, maximum 60 km/h sebességgel, de a haladó sávok forgalmánál mindenképpen lassabban, kötelező kihajtással az első lehetőségnél, akkor is, ha az nem kihajtó, hanem pihenő vagy benzinkút.
17, (listához adva: 2024. 07. 18., Rácz Tamás) Javasoljuk a hazai közúti közlekedés rendszerének felülvizsgálatában a gyakorlati járművezető-képzés részévé tenni néhány alapvető vészhelyzeti magatartásforma gyakorlását: vészfékezés, nagy sebességű gyors irányváltás, aquaplaning, jégre futás helyzetének kezelése. Javasoljuk mindezt eltérő biztonsági felszereltségű, teljesítményű járművekkel is elvégezni, hiszen ma már jellemzően egy járművezető nem egy járművet használ rutinszerűen (car sharing, többautós háztartások, céges autók).
18, (listához adva: 2024. 07. 23., Rácz Tamás) Javasoljuk a Kresz szövegébe beépíteni a körforgalomban már bent haladók elsőbbségét, így kiváltható lenne egy csomó előjelző tábla a körforgalmak előtt. Kiegészítve, 2024. 09. 10.: javasoljuk az útkezelői előírások között rögzíteni, hogy körforgalom előtt a körforgalmakat megközelítőket általánosan kriminalizáló sebességkorlátozás-táblák helyett elegendő csak a körforgalmat előjelző figyelmeztető táblát (esetleg brit mintára LASSÍTS! figyelmeztető kiegészítő táblával kiegészítve) kihelyezni, emellett, ha szükséges, a biztonságos megközelítést minden körülmények mellett biztosító Ajánlott sebesség tábla lehet kihelyezve. (A KRESZ szövegében a kereszteződések, így a körforgalmak torkolatát is szabályozó, megfelelő sebesség megválasztását előíró rész már megtalálható, a mai nap ez a 28.§. 3. bekezdése.)
19, (listához adva: 2024. 09. 10., Rácz Tamás) Francia, spanyol mintára javasoljuk a fizető várakozóhelyeket üzemeltető önkormányzatok, vállalkozások számára előírni olyan burkolati jelek elhelyezését az általuk kezelt területen, amelyek a közlekedők számára egyértelműen kijelölik a fizetős várakozóhelyek határait illetve a különleges feltételekkel használható várakozóhelyekre vonatkozó korlátozásokat. Javasoluk ehhez a feladathoz megfelelő műszaki ajánlási dokumentáció elkészítését is. Javasoljuk, hogy az új burkolati jelek kialakítására megfelelő türelmi idővel kötelezze az önkormányzatokat, parkolási cégeket (ajánlásunk szerint ez 2 év), illetve javasoljuk megteremteni a szankcionálási lehetőséget a fizetős parkolási területek nem megfelelő kialakítása esetén.
A javaslat célja a fizetős várakozási zónák, övezetek, tehát elméletileg a nagy forgalmú városrészek, közlekedési színterek járműforgalmának segítése, a megfelelő parkolóhelyek mielőbbi megtalálásának támogatása, ezáltal a forgalmat akadályozó parkolóhely-keresgélések arányának csökkentése a forgalomban.
20, (listához adva: 2024. 12. 10., Rácz Tamás) Javasoljuk a "pontszerű sebességkorlátozás" intézményének bevezetését. Jelenleg sem a mozgó járművön, munkaeszközön elhelyezett sebességkorlátozások, sem az út egy pontján lévő veszélyforrások miatt alkalmazott sebességkorlátozások nem realisztikusak, mivel a sebességkorlátozás fogalmilag csak egy útszakaszra vonatkozhat. Mivel a sebességhatárt jelző táblák hatálya a tábla vonalában már fennáll, nem látjuk a közlekedésbiztonságot befolyásoló akadályát annak, hogy a táblával jelzett korlátozás megfelelő esetekben ténylegesen csak arra a pontra vagy a forgalom szempontjából pontszerű, rövid szakaszra vonatkozzon, ahová a táblát kihelyezték. Tipikusan gyalogátkelők, kötöttpályás átjárók, mozgó vagy pontszerű munkaterületek, veszélyes útkanyarulatok, kereszteződések, kihajtók, dilatációk esetében tartanánk üdvösnek, ha a jelenlegi, sokszor feloldás nélkül elhelyezett korlátozások helyett egy új grafikai megoldással is jelzett pontszerű korlátozást alkalmazhatnának az útkezelők.
21, (listához adva: 2024. december 29., Rácz Tamás) Javasoljuk a jelenleg hatályos, a 20/1984-es KM rendeletben szereplő, forgalmi rendek kialakításáról szóló szabály, miszerint:
"10.2.1.3.80 Korlátozott sebességű övezetben, kivéve a gyorsforgalmi utak pihenő helyein
a) – ha az nem a település egészére kiterjesztett korlátozás – csak egyenrangú útkereszteződések vagy – indokolt esetben – körforgalmak lehetnek,"
törlését vagy ajánlássá finomítását. Az egész Európára jellemző "30-as láz" hatására akár indokoltan, akár indokolatlanul, de sok olyan új, nagyobb kiterjedésű 30-as zóna jött illetve jön létre, ahol szokásjognak, járművezetői érzéknek és forgalmi igényeknek ellentmondó lehet, hogy a gyűjtőút nem kap elsőbbséget a kis utcákból kifordulóktól vagy áthajtóktól. Tapasztalataink és közönségünk visszajelzései egyaránt azt mutatják, hogy jobb lenne, ha ezekben a zónákban is létezhetnének védett főutak.
Hogy egy 40-es vagy 30-as zónában fölérendelt főutak legyenek, az már csak azért sem lehet ördögtől való dolog, mert a szabályozás az autópálya-pihenők jellemzően 40-es zónáit és az eleve csökkentett sebességű településeket, pl. Vértesszőlőst kiveszi a rendelkezés alól. Másrészt a kerékpárút-hálózaton kár még 30-as tempónál kisebb engedélyezett sebességeknél is gyakran jelöli az útkezelő az elsőbbségi rendet. Harmadrészt pedig a növekvő forgalom miatt egyre jellemzőbb a lakott területeken belül csökkentett sebességű zónák kijelölése, akár időszakos jelleggel, ilyenkor pedig veszélyes lehet a megszokott régi elsőbbségi viszonyok felszámolása.
Kapcsolódó ügyeink:
https://www.traffix.hu/problems/680-ertelmetlen-egyenrangu-keresztezodes-ek-obudan
https://www.traffix.hu/problems/2975-jogszabalyserto-30-as-zona-agardon
22, (listához adva: 2025. február 16., Rácz Tamás) Javasoljuk az új KRESZ-ben a jelenleginél explicitebb módon megjeleníteni az egy irányban 2-nél több sávos gyorsforgalmi utakon a tehergépkocsik, járműszerelvények, buszok behajtásának megtiltását a leginkább balra eső sávba. Jelenleg ez a tiltás a párhuzamos közlekedésről szóló részben rejtezik, jobb lenne, ha az autópályákról, autóutakról szóló részben is megjelenne. (Kapcsolódó cikk.)
23, (listához adva: 2025. február 16., Villanyautósok.hu / Magyar Elektromobilitás Egyesület) Javasoljuk az új KRESZ-ben az elektromos járművek töltési lehetőségét jelző táblákat úgy megtervezni, hogy azok autópályán, nagy sebességgel haladva is könnyen, messziről azonosíthatók legyenek. (Kapcsolódó cikk a Villanyautosok.hu oldalon.)
24, (listához adva: 2025. június 04., Rácz Tamás) Egy bejelentésünk nyomán ébredtünk rá, hogy a "mini körforgalom" intézménye csak részlegesen jelenik meg a magyar forgalomszabályozásban. Az útkezelők bibliája, az Útügyi Műszaki Előírások ugyan részletesen rendelkezik arról, hogyan kell ilyen létesítményt megtervezni és kialakítani, viszont a KRESZ-ben nyoma sincs a fogalomnak, a körforgalomban való közlekedés alapszabálya (miszerint "a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék" esetenként kizárhatja a mini körforgalom szabályos használatát. A fentiek fényében javasoljuk, hogy az új KRESZ-ben a körforgalmak közlekedéséről szóló résznél jelenjen meg az átjárható középpontú mini körforgalom fogalma, intézménye is.
25, (listához adva: 2025. július 28., Rácz Tamás) Javasoljuk, hogy a KRESZ tegye lehetővé a kerékpárút és kerékpársáv használatát lakott területen belül az 50 km/h sebességű haladásra nem képes kétkerekű járművek, elsősorban az elektromos (emissziómentes) robogók számára is! Ez a szabályozás egyrészt legitimálna egy létező gyakorlatot (a robogós kajafutárok ma is gyakran használják a kerékpárutat, -sávot), másrészt biztonságosabbá tenné a kis teljesítményű, kis sebességű, de a városi forgalom tisztább, csendesebb üzeméhez igen hasznos elektromos robogók használatát. (A javaslat akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a Honda elektromos robogójának tesztjén az Üllői út teljesen üres kerékpásávja mellett, kint a gépjárműforgalomban kellett volna gurulnom azzal a 40-nel, amire ez a gép képes, az itt szabály szerint 50-nel, valójában 60-65-tel haladó autókat, buszokat akadályozva.)
A kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő robogók legnagyobb sebességére, az előzéseknél alkalmazható sebességkülönbségekre további, jogszabály-alkotói felelősséget kizáró részletszabályok is kidolgozhatók, bár a valóságban az elektromos kerékpárok, rollerek vagy akár csak a nagy sebességgel kerékpározók jelenléte a kerékpárutakon, kerékpársávokon már rég megvalósult, tehát semmilyen különleges, extra balesetveszélyt nem hozna újabb 45, az új KRESZ-tervezet szerint 50 km/h végsebességű járművek megjelenése ezeken az utakon. (Kapcsolódó cikk.)
26, (listához adva: 2025. december 15., Rácz Tamás) Javasoljuk, hogy a közlekedési vadkár felelősségi viszonyait külön jogszabály foglalja össze, az utak mellett pedig csak azokon a helyeken, szakaszokon legyen kint Vadveszély tábla, ahol az általánosan jellemzőnél magasabb az úton a járművek és vadak találkozásának kockázata. A sok úton gyakorlatilag végig kint lévő Vadveszély táblák mára minden értelmüket elvesztették, a jelzés a vadgazdálkodói felelősség kizárására használt eszközzé vált, a sok-sok szarvasos tábla már csak a járművezetők jelzésekre való érzékenységét tompítják.
27. (listához adva: 2026. június 8., Fábián László) Ezt találtuk a KRESZ-ben, a KRESZ 14. § (10) bekezdésében: „Ha az (1) bekezdés n)–y) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn; azzal a járművel, amellyel a nem tiltott időszakban az útra behajtottak, a tiltott időszak kezdetéig az utat el kell hagyni.” Magyarázat: a szövegben hivatkozott pontoknál a „Mindkét irányból behajtani tilos”, továbbá egyéb (pl. gépjárművel, motorkerékpárral, busszal) behajtani tilos táblákat találunk. A problémánk a következő. Tapasztalatunk szerint általában ezt oktatási intézmények védelmében alkalmazzák vagy olyan (mellék)utakon, ahol a nagyjából párhuzamos úton csúcsidőben komoly dugó alakul ki, ne kerüljenek erre az autósok. De ha nem rendelkezem helyismerettel, honnan tudom, hogy mikor tudom elhagyni ezt az utat, útszakaszt? Gyakorlati példa: „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla 7-9-ig tartó kiegészítéssel. Ha 6:59-kor behajtok, nem biztos, hogy el tudom hagyni 7-ig, mert lehet, hogy 1 kilométer hosszú ez a szakasz. Vagyis a gyakorlatban azt jelenti, ha a járművezető nem tudja biztosan garantálni, hogy a járműve a tiltott időszak kezdetéig elhagyja a kérdéses útszakaszt, úgy a szabálysértés elkerülése érdekében az utolsó pillanatokban már nem szabad behajtania. De fokozzuk: ismeri az utat, de éppen kukásautó állja útját... Szóval, szerintünk a részt, hogy „a tiltott időszak kezdetéig az utat el kell hagyni”, ki kell szedni, és a gyakorlatban. ha például oktatási intézmény védelme a cél, akkor az időpontot úgy beállítani, hogy a nem kívánt forgalom az úton, útszakaszon a kritikus időpont kezdetéig önmagától jelentősen lecsökkenjen, megszűnjön.
28. (listához adva: 2026. június 15., Fábián László) Észrevettük A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet Mellékletének 14.3. pontját, mely így szól: A „Kötelező megállás” jelzőtáblát a közúti határátkelőhelyeken mindig el kell helyezni.
Tapasztalataink szerint a schengeni határokon ezeket a táblákat már nem alkalmazzák – joggal –, ugyanis azoknál legfeljebb lassítani kell, de megállni nem. Így ez a pont ebben a rendeletben idejétmúlt és pontosításra szorul vagy törlendő.
