Egy családi európai autós túrán vettük fel ezt a pár videót, amikor úgyis ráértünk, mert nem tudtunk sietni az agyvízforralóan durva, teljesen értelmetlen sebességkorlátozások miatt.

Természetesen tudjuk, miért alkalmaznak ilyen életszerűtlenül alacsony sebességhatárokat a német útkezelők. Azért, mert brit, pardon: német tudósok képesek voltak bebizonyítani, hogy ha kisebb sebességnél történik baleset, akkor a kár is kisebb, mintha nagyobbnál. Ha 30-cal, pláne 20-szal ütjük el a gyalogost, kevésbé valószínű, hogy meghal, mintha 50-nel, ha az autópálya-terelésben 60-nal gurulunk bele egy csapat építőmunkásban több marad életben a brigádból, mintha 80-nal, 100-zal. 

A probléma csak az, hogy ezek az esetek rettenetesen ritkák, a bekövetkezésükben pedig sokkal nagyobb szerepe van a járművezetői figyelmetlenségnek, mint pusztán a sebességnek. Igazából nem azért szoktunk elgázolni embereket, mert 30 helyett 50-nel megyünk, hanem mert nem figyelünk, és ha figyelünk, akkor egy normális, belátható, két jelölt sávos városi úton nem akarunk és nem is vagyunk hajlandóak 30-cal, pláne 20-szal menni!

Így hát eljut ez az egész rendszer oda, hogy a túlzóan, életszerűen, röhejesen alacsony sebességhatárokat egy idő és egy szint után szinte senki nem fogja figyelembe venni. Aki odafigyel az útra, azért, aki meg nem, hát ugye az meg azért nem. És pont ott vagyunk, ahonnan a túlkorlátozások előtt indultunk, azzal a különbséggel, hogy immár Európa közmondásosan legszabálytisztelőbb népét is sikerült általánosan kriminalizálni.

Természetesen tudunk megoldási javaslattal is szolgálni a hőbörgés mellé. Meg lehetne fontolni egy "pro" jogsi bevezetését, magasabb sebességhatárokkal azoknak a járművezetőknek, akik balesetmentes előélettel és emelt szintű vezetési vizsgával bizonyítják, hogy képesek maguk megítélni a számukra mindenkor biztonságos sebességet. Korlátozó táblák helyett lehetne ajánló táblákat alkalmazni, a mindenkori teljes felelősség járművezetőre hárításával abban az esetben, ha az ajánlott sebességnél gyorsabban halad. Lehetne alkalmazni XXI. századi eszközöket és a forgalomtól, a valós veszélyhelyzettől függően, dinamikusan lehetne változtatni a sebességhatárokat. 

Mindez drágább, bonyolultabb, macerásabb, persze. De ha sikerülne elérni, hogy ne távolodjon el teljesen a szabályozás a valóságtól, sokkal jobban lehetne számítani a közlekedők szabálykövetésére is, ami kiszámíthatóbb, talán még abszolút értelemben is biztonságosabb forgalmi környezetet eredményezhetne. Mi lenne, ha kipróbálnánk ezt is valahol Európában?