Német Autobahn, magyar tanulság: sebességhatár nélkül, de szigorúan

A német autópályák jelentős részén ma sincs általános sebességhatár, mégsem a tempó, hanem a képzés, a közlekedési kultúra és a következetes ellenőrzés tartja alacsonyan a kockázatokat: 2022-ben egymillió lakosra 33 halálos áldozat jutott Németországban, Magyarországon 55, miközben az összesítés minden úttípusra vonatkozik - írja részletes, Miért nincs sebességkorlátozás a német autópályákon, ha Magyarországon a 140 km/óra is túlzás lenne? című elemző cikkében a Telex.

C M Gr4i6ee Bvu8 Unsplash

A német Autobahnon 130 km/h az ajánlott sebesség. A rendszer különösen kedves számunkra, mert egyesületünk már a megalakulása óta lobbizik hasonló megoldás bevezetéséért Magyarországon - ott így megy ez: baleset esetén, aki ennél, tehát 130 km/n-nál gyorsabban hajtott, könnyebben tehető felelőssé, ami erősíti a visszatartó hatást és a kiszámítható közlekedést.

A mindennapokban a forgalom egyenletessége, a követési távolság betartása és a kölcsönös együttműködés dönt. A gyorsan közeledőt beengedik, a felhajtóról érkezőt segítik, és a követési távolságot telepített, illetve mozgó eszközökkel is ellenőrzik. A jogsértéseknek súlya van: például autópályán, 130 felett 13 méternél közelebbi „rátapadásért” 400 euró, két pont és négy hónapos eltiltás járhat, tartós fenyegető magatartásnál a bírság duplázódhat. A magas csúcssebesség ráadásul ritkán ad magas átlagot. Még 160–170-es tempó mellett is 135 km/óra körüli összátlag jött ki a korlátozások és a forgalom miatt, miközben nő a fogyasztás és a költség. Magyarországon a limitemelés időnyeresége csekély (M1: +10 km/óra gyorsításra kb. öt és fél perc), a munkaterületi 80-as korlátozások be nem tartása viszont ráfutásos balesetekhez vezet; hatékonyságot az egyenletes haladás és az aktív, látható rendőri jelenlét adna, nem a csúcssebesség hajszolása. Az átlagsebesség-mérés sokat javíthatna, de Lázár János „genyó rendszernek” nevezte, így bevezetése nem várható.

Bővebben a Telex, körülbelül 10 perc alatt elolvasható cikkében. A cikk egyes állításait azért nem árt fenntartással kezelni. Rögtön az első mondat így hangzik: "Nem csak a magyar autópályákon képtelenség a Lázár János által a szeptember eleji Közlekedésinfón emlegetett 140-150 km/órás átlagsebességgel haladni." Ez így nem igaz: attól függ, hol és mikor haladunk azokon az autópályákon. Egy haverunk például pár napja az Egerben rendezett Magyar Közlekedési Konferencián megtartott előadását követően Debrecen felé indult, és miután Mezőkövesd alatt felhajtott az autópályára, a szinte tejesen üres M3-ason és M35-ösön úgy ment el a debreceni lehajtóig száz kilométert, hogy a 150-re rakott tempomatról egyszer, a két autópálya szétválásánál lassított le körülbelül egy percre. De ettől még vannak annyira érdekes adatok és gondolatok a cikkben, hogy érdemes elolvasni.

A cikkből még megtudhatod: