A magyarok 79%-a szerint túl magas a benzinár, 75%-uk rossz minőségűnek ítéli az utakat. Az utak állapotával mindössze 18% elégedett, ezzel a hazai közúti közlekedés a második legrosszabbul értékelt közszolgáltatássá vált. A fejlesztési prioritások terén 51% az útjavítást, csak 17% az új autópályaépítést támogatja. Mindez az állami közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséget vizsgáló friss tanulmányból derül ki.
A kutatás háttere és módszertana
A „Mérlegen az Állam 2025-ben” című kiadványt a budapesti Policy Solutions adta ki. A felelős kiadó és szerkesztő Bíró-Nagy András, aki a Policy Solutions és a HUN-REN TK PTI kutatója, akárcsak szerzőtársai: Csontos Tamás (Policy Solutions, HUN-REN KRTK VGI), Molnár Kristóf (Policy Solutions) és Varga Attila (Policy Solutions).
A kutatást a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) támogatta, azonban a szociáldemokrata német közpolitikai alapítvány megjegyezni, hogy a kiadvány a szerzők saját véleményét tartalmazza, mely nem feltétlenül tükrözi a FES hivatalos álláspontját.
A Policy Solutions korábbi kutatásai már kimutatták, hogy a magyar társadalomban jelentős igény mutatkozik az aktív állami szerepvállalásra és a színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020-as évek válságai – a koronavírus világjárvány, a gazdasági válság, az energiaválság és az infláció – különösen hangsúlyossá tették azt a kérdést, hogy mennyire számíthatnak a magyarok az államra.
Az elemzés megalapozásához a Policy Solutions és a Závecz Research 2025. március 16. és 25. között végzett közvélemény-kutatást. A felmérés 1000 fő személyes megkérdezésével készült, és a minta életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint reprezentálta az ország felnőtt népességét.
A politikai bontásoknál csak azok a táborok szerepelnek, amelyek nagysága elérte az 5%-ot a választási részvételt ígérők körében. A közszolgáltatások színvonalának értékelése ötfokú skálán történt („nagyon rossz” opciótól a „nagyon jó”-ig). A 17 vizsgált közszolgáltatási terület között két új terület, a gyermekvédelem és az utak állapota is szerepelt - ez utóbbival kapcsolatos megállapításokat mutatjuk most be.
Az utak állapota: a második legkritikusabban ítélt szolgáltatás
A felmérés kiemelten foglalkozott 17 különböző közszolgáltatás értékelésével, és az eredmények sok tekintetben riasztó képet festenek. A magyarok 2025-ben öt közszolgáltatás esetében voltak lényegesen többen elégedetlenek, mint elégedettek.
„A közegészségügy és az utak állapota esik a legnegatívabb megítélés alá: mindkét esetben 58% elégedetlen, míg csupán a válaszadók kevesebb mint ötöde – 19% és 18% – nyilatkozott pozitívan”. Az utak állapotának megítélése 2022 óta jelentősen romlott: akkor még a „közlekedés (közlekedési vállalatok, utak)” kategória részeként a negyedik legrosszabb volt, most önállóan a második helyre került a leginkább negatívan ítélt területek között.
A Tisza Párt szavazóinak „háromnegyede (73%)” „aggasztó állapotúnak” tartja az utak állapotát. A kormánypárti szavazók körében is csalódást keltő a helyzet: „a közegészségügy (mindössze 42% elégedett vele) és az utak állapota (szintén 42%) a leginkább csalódást keltő szolgáltatások”. A pártnélküliek körében az „utak állapota (56%)” tartozik a leginkább negatívan megítélt szolgáltatások közé.
Benzinár és útminőség: a legnagyobb közúti problémák
A kutatás részletesen vizsgálta a magyar közlekedési rendszer legsúlyosabb problémáit is. Két közúti közlekedéssel kapcsolatos probléma kapta a legmagasabb arányú egyetértést: „a magas benzinár és az utak rossz állapota”.
A válaszadók „79%-a igaznak tartja, hogy Magyarországon magas a benzin ára, míg 75%-uk szerint az utak minősége rossz”. Ezenfelül „a válaszadók több mint kétharmada (68%) az autópálya-matricák árát is magasnak tartja”.
Minőség fontosabb a kiterjedtségnél
A lakosság „jóval kisebb arányban (57%)” gondolja úgy, hogy túl kevés lenne az autópályák száma Magyarországon. Ez arra enged következtetni, hogy „a lakosság kevésbé tartja problémásnak a közúti infrastruktúra kiterjedtségét, és inkább annak minőségével, valamint elérhetőségével (pl. benzinárak, matricaárak) elégedetlen”.
A pártpreferenciák mentén is hasonló mintázat figyelhető meg. A kormánypárti szavazók „71%-a szerint magasak a benzinárak, 67% szerint rossz az utak minősége, és 53% tartja drágának az autópálya-matricákat”. A pártnélküliek válaszai is egybecsengenek az országos átlaggal: „körükben is a magas benzinárak (77%) és az utak rossz állapota (74%) állnak az élen”.
Fejlesztési prioritások: karbantartás előnyben az építéssel szemben
Amikor a közlekedés színvonalának javítására irányuló legfontosabb fejlesztésekről kérdezték a válaszadókat, a kép egyértelmű volt. A magyar társadalom szerint a három legfontosabb prioritás „az utak minőségének javítása (51%), a vasúti pályák állapotának javítása (31%), valamint a vasúti és buszos közlekedés összehangolása (29%)”.
Kiemelendő, hogy „az új autópályák építését mindössze 17% tartja kiemelten fontos fejlesztési iránynak”. „A lakosság inkább a meglévő úthálózat karbantartását és javítását, illetve a közösségi közlekedés infrastruktúrájának és működésének fejlesztését részesítené előnyben”.
Kormányzati stratégia és társadalmi igények
A kutatás rávilágított, hogy „pártpreferenciától függetlenül a legfontosabbnak az utak minőségének javítása számít”. Ez nincs összhangban a kormányzat 2035-ig szóló közlekedési beruházási stratégiájával, amely hangsúlyosan szerepeltet új autópálya-építéseket, miközben a lakosság inkább a meglévő úthálózat minőségének emelésében és a vasúti rendszer fejlesztésében látja a javulás lehetőségét.
A teljes kutatási elemzés itt található.
