A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoportja olyan technológiát fejlesztett ki, amely a járművet annak megcsúszásakor is képes kontrolláltan irányítani. Az új fejlesztés lényege, hogy a jövőben a tapadási határon túl, tehát a megcsúszást követően is irányítható marad a jármű, ezzel elkerülhető a kisodródásos balesetek jelentős része. A találmányra idén nyáron már egységes európai szabadalom született, és hamarosan az Egyesült Államokban is sor kerül a bejegyzésre.
A magyar szakemberek által kifejlesztett új rendszer áttörést jelenthet a járműbiztonság területén: megcsúszás esetén átveszi az irányítást a jármű vezetőjétől, és csúszás közben is nagy pontossággal képes irányítani a járművet. Amikor a hagyományos menetstabilizáló rendszer (ESP) már nem képes biztosítani a jármű feletti kontrollt, ez a megoldás drift manőver útján is képes elkerülni a kisodródás miatti ütközést. Az új rendszer tehát nem a tapadás helyreállítását célozza, hanem csúszás közben tartja fenn az irányíthatóságot, ezzel jelentősen megnövelve a rendelkezésre álló útpálya-variációk számát.
Az első ESP 1995-ben, a Mercedes-Benz S-osztály Coupéjában mutatkozott be, de az igazi ismertséget szintén a német prémium márkához köthető esemény hozta el a rendszernek. 1997-ben egy svéd autós szaklap jávorszarvas tesztjén a Mercedes-Benz A-osztálya csúnyán felborult. Az esetet követőbotrány után a gyártó minden A-osztályú modellt visszahívott és menetstabilizáló rendszerrel – ESP - látta el az autókat.
Az ESP (elektronikus menetstabilizáló) rendszere az Európai Unióban 2014. november 1-jétől kötelező minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsiban és könnyű haszongépjárműben. A kötelezővé tétel 2011 novemberétől lépett hatályba az új típusjóváhagyású személyautók esetében, míg 2014-től vonatkozik az összes új járműre.
„A jégen, havon, vizes vagy akár száraz felületen történő megcsúszás olyan kritikus forgalmi szituációnak számít, amikor egyszerre kulcsfontosságú a jármű teljes fizikai képességeinek kihasználása, valamint a vezető rendkívül gyorsan meghozott helyes döntéssorozata is” – magyarázza Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense. – „Egy átlagos sofőr azonban ilyen helyzetben gyakran elveszti uralmát a járműve felett. A tesztek során bebizonyosodott, hogy ez a rendszer képes jóval felülmúlni egy professzionális pilóta vezetési képességeit is.”
Forrás: Autószektor
