A közlekedésnél kevés valóban közös ügyünk van. Az utakon nemre, korra, felekezetre, pártállásra való tekintet nélkül mindannyian együtt kell, hogy tudjunk működni és akkor is muszáj elfogadnunk, ismernünk és minél inkább tiszteletben tartanunk a szabályrendszert, ha egyes részleteivel nem értünk egyet. Érthető tehát, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium, a tavaly óta a közlekedést végre ismét nevében is felvonultató tárca óvatosan bánik a nyilvánossággal az új KRESZ részleteit illetően. Pláne, hogy valójában nem is csak a konkrét KRESZ, vagyis hivatalosan az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet megújítása zajlik, hanem a közlekedést szabályozó teljes jogi keretrendszeré, ami kiterjed a táblázásra, vizsgáztatásra, járművezető-oktatásra is.
Egy ennyire széles társadalmi elfogadottságot igénylő szabálycsomagot sem megalkotni, sem bemutatni nem lehet fokozatos társadalmi felkészítés nélkül. A szokatlanul széles szakmai és civil egyeztetéssel készülő KRESZ-ről (mi is ott vagyunk!) időről időre nyilván a sajtóban is hírt kell adni, de úgy, hogy a mindent átható politikai feszültségeknek ebben az ügyben semmiképpen nem szabad megjelenniük. Biztosan nem javít a közúti közlekedés jelenlegi színvonalán sem az, ha propagandisztikus tömjénezéssel kísérve, sem az, ha kormánykritikus szkepszissel bemutatva jelennek meg az új szabályok a sajtóban.
Balról jobbra: Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettese, Fülöp Ágnes, nyugalmazott bíró, a közlekedési büntetőjog szakértője, Kovács Kornél, az ÉKM gépjárműközlekedési főosztályának vezetője, Kerékgyártó János, az ÉKM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára és Major Róbert, a Közszolgálati Egyetem közbiztonsági tanszékének vezetője. Ők illesztik össze az új KRESZ-t a tematikus munkacsoportok anyagaiból
A sok évtizedes rákészülés után most végre valóban készülő új KRESZ első elemeit bemutató sajtótájékoztatón még nem is hangzottak el olyan részletek, amelyekbe akár innen, akár onnan bele lehetne kötni. Bár már a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok is készen vannak, ezeket még nem nézhettük meg - az új szabályrendszer úgynevezett Alapelveiről volt most szó. Ezek segítik a konkrét szabályok értelmét megadni a közlekedők számára illetve támpontokat adnak a döntésekhez a majdani a joggyakorlatban. Ha úgy tetszik, ezekben lakik a Törvény Szelleme: ide lehet visszanyúlni, ha a KRESZ egyes részletszabályainak értelmét, célját keressük.
Az első ilyen alapelv a személy- és vagyonbiztonság fontosságát rögzíti. A szöveg is, a mögöttes szándék is egyértelmű: vigyázzunk egymásra! A szöveg szerint aki a közúti közlekedésben részt vesz, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne sértse, és ne veszélyeztesse; tilos szándékosan hátráltatnia más forgalmi műveletét, tilos a résztvevők közötti távolságot veszélyes mértékűre csökkentenie, és tilos a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartást tanúsítania; valamint törekednie kell az észlelt veszély elhárítására, a kár, sérülés megelőzésére, csökkentésére.
A második alapelv a szabálykövetésről szól. A nyilvánvaló kötelezettség mellett (tartsuk be a szabályokat) újdonság, hogy ez a rész végre egy kicsit behozza az életet, a valóságot is a KRESZ-be: a szabályok fokozott óvatosság mellett két deklarált esetben meg is szeghetők! Eddig, ha elromlott autó állt előttünk például a záróvonallal határolt sávban, vagy egy csomagfutár dobta le úgy a kocsiját vészvillogóval, hogy ne lehessen elférni mellette, megsértettük a KRESZ-t, amikor kikerültük. A jövőben ilyen esetekben, tehát ha műszaki jellegű probléma vagy egy másik közlekedő szabálytalansága teszi irreálissá, hogy mi szabályosak legyünk, úgy sérthetünk szabályt, hogy nem sértünk szabályt. Kivétel ez alól is van: a vasúti átjáróban akkor sem szabad átmenni a piroson, ha nyilvánvaló (vagy annak gondoljuk), hogy műszaki hibából eredően ragadt be a jelzés.
Az együttműködés alapelve a többi közlekedő türelmes segítésére (itt jöhet majd be a cipzár-elv), mások akadályozása vagy megtévesztése tilalmára vonatkozik. Az esélyegyenlőség alapelve kimondja, hogy a közlekedőknek vigyázniuk kell a náluk védtelenebb szereplőkre és még jobban, fokozott óvatossággal kell viseltetniük a közlekedésben láthatóan nem teljes biztonsággal résztvevők: gyerekek, idősek, mozgásukban, belátásukban ilyen-olyan okból korlátozottak iránt. A bizalmi elv fogalma az új KRESZ-ben is megjelenik, de értelmezése némileg módosul. Amellett, hogy a közlekedők alapértelmezésben bízhatnak abban, hogy mindenki más is a KRESZ szerint közlekedik, ezt a bizalmat fel kell függeszteni, ha valaki láthatóan képtelen erre, sőt: ha láthatóan megsérti a szabályokat! A gyakorlatban ez az alapelv vonatkozik például arra, hogy ha valaki kétszázzal, villogva jön a belső sávban, ne számítsunk arra, hogy indexel majd sávváltás előtt vagy megáll a pirosnál, hanem kezeljük annak, ami: veszélyforrásnak, amitől tartani kell és a józan eszünk ebben az esetben írja felül akár az erkölcsi érzékünket is! Ne akarjuk büntetni a dúvadat az úton, hanem óvatossággal kezeljük és ne akarjuk se megsimogatni, se megleckéztetni. Ez nem a mi dolgunk a közlekedésben.
A fenntarthatóság alapelve azt mondja ki, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetet a közlekedésünkkel. (Ebből vezethető majd le nyilván a járó motorral hosszasan várakozás vagy a gumifüstölés, hangos motortúráztatás tilalma.) Végül pedig ott az elvárható döntés alapelve, amely arról szól, hogy aki közlekedik, próbáljon meg tisztában lenni a szabályokkal, illetve kétséges esetekben a biztonság irányába döntsön. A klasszikus példa: ha behavazódott a tábla vagy a záróvonal, ne előzzünk bátran azzal a felkiáltással, hogy most nem látszik, hogy tilos, tehát lehet!
Pár aranyköpést idéznék még a sajtótájékoztatóról. A javaslatok, ötletek begyűjtése során szinte általánosan megfogalmazott záradék az állampolgárok, civil és szakmai szervezektől az új KRESZ-szel kapcsolatban: ...és legyen rövidebb, mint a régi! Sajnos nem lesz: tetszik, nem tetszik, ez egy jogszabály, aminek lehetőség szerint mindenre megoldást kell nyújtania, ami az úton történik vagy történhet. Az új KRESZ-szel kapcsolatos oktatás, felkészülés kapcsán hangzott el, hogy persze, kell idő a tanulásra, de azért jó, ha tudjuk, hogy "a közlekedési balesetek szinte sosem azért következnek be, mert a közlekedők nem ismerik a szabályokat, hanem mert egy ismert szabályt szegnek meg."
Addig is, amíg az új KRESZ elkészül, még ne kezdjük el elfelejteni a régit! Ha minden a tervek szerint halad, akkor is csak jövő márciusban kerülhet a kormány elé döntésre a rendelet végső szövege, de még ez után is legalább fél-egy éves folyamat, amíg az új szabályrendszert a közlekedés szereplői kellően megismerik, megértik, megtanulják ahhoz, hogy elmondhassuk: már tényleg az új KRESZ szerint közlekedünk, sértünk szabályt és kapjuk meg a büntetéseinket.
