Az új 2 Gran Coupé hazai menetpróbáján gurulva láttam meg a táblát, és mivel szerencsére pont nem én vezettem, volt időm előkapni a mobilt és felvenni, hogy szól az Érik a szőlő egy új BMW kerekei alatt. Így:
Az ilyen zenélő utak ügye erősen megosztó téma a hazai közbeszédben. Szabad-e ilyesmire állami pénzt költeni? Mennyire fér össze az autózás általános környezetkárosítás-csökkentési törekvéseivel, ha direkt extra zajkibocsátást építünk az útba? Mennyire idegesíti a környéken élőket a gyakran felbúgó muzsika? Mit szól a zajhoz az élővilág?
Amennyire ezt 100-110-zel átsuhanva a tájon meg tudtam becsülni, a 37-es zenélő szakaszán a környezetterhelési problémák nem igazán komolyak, tekintve, hogy szántóföldek mellett fut az út, szűk két és fél kilométerre a legközelebbi lakott területtől:
És hogy kell-e ilyenre költeni? Nyilván nem kell, de immár tapasztalatból mondhatom, hogy a zenélő utat kilométerekkel előre jelző barna táblák hatásosan zökkentik ki az embert az utazás monotóniájából. Sík vidéken, hosszú, egyenes úton még a vezetők figyelmét fokozó, balesetmegelőzési eszköznek se rossz egy ilyen kis móka és nyilván turisztikai szempontból is érdekesebbé teszi a vidéket. Ha a zaj nem zavarja a környéken élő embereket és állatokat, mi azt mondjuk: a 33 ezer kilométer hosszú hazai vidéki közúthálózaton pár ilyen kis jópofaság belefér; nem ez az a közlekedéssel kapcsolatos állami költés, amiből a leginkább sajnáljuk az adóforintjainkat.
