A lakó-pihenő övezetekben érvényes különösen szigorú járműforgalmi szabályok azt a célt szolgálják, hogy ezekben a zónákban elsősorban az ott élőké legyen még az úttest is, ne az átmenő forgalomé. Magyarországon tipikusan helyes és hasznos dolog LPÖ-nek kijelölni például a nagy lakótelepek belső útjait, amiknek tényleg nincs tranzitforgalma és nincs is más szerepe, mint hogy az itt élők egyrészt parkoljanak a kialakított parkolóhelyeken, másrészt hogy sokszor a gyerekeikkel együtt sétáljanak, bringázzanak, akár focizzanak rajtuk. Egy tipikus példa Gazdagrétről (hiba azért itt is van: az út szélén tilosban parkolnak az autók, mert nincs ott kijelölt várakozóhelyük):
A kertvárosi negyedek tranzitforgalomban részt nem vevő utcáiban sincs probléma a lakó-pihenő övezetek kijelölésével. Főleg, ha a lakók is úgy gondolják, hogy a házuk előtti terület nem parkolásra való, hanem arra, hogy szép zöld legyen. Mint például ennél a herceghalmi lakónegyednél láthatjuk:
Ahol viszont a kocsik jellemzően az úton vagy az út mellett állnak, az utca a környék úthálózatának szerves része, a gyerekek az általában nem csekély forgalom miatt sosincsenek kiengedve az utcára játszani, ráadásul az autóforgalom eleve jelentős - az ilyen utcákat, zónákat nagyon nem kellene LPÖ-vé minősíteni. Több okból sem.
Egyrészt, a közterület einstandolása, utak kisajátítása a helyiek gépjárműveinek jövés-menésére a többi állampolgár számára nem igazán szimpatikus dolog. Az utak azért épültek, mindenki adójából, hogy kényelmesen és gyorsan juthassunk el rajtuk járműveinkkel oda, ahová csak kedvünk tartja. Ennek a szabadságnak a szűkítése, a többség járműközlekedésének kvázi önkényes kizárása egyre több, egyébként forgalommal nem túlterhelt területről valahogy nem olyan nagyon demokratikus. Másrészt a túl sok LPÖ kijelölése a közlekedők részéről ugyanazt a reakciót váltja ki, mint a túl sok sebességkorlátozó tábla: egy idő után egyszerűen tojunk ezekre és ott sem vesszük komolyan a lakó-pihenő övezeti szabályokat, ahol azok betartása tényleg fontos lenne. Harmadrészt pedig a szigorú, sokszor praktikusan betarthatatlan szabályrendszer alá eső zónák számának, méretének növelése növeli az általános kriminalizáltságot, rombolja a jogállamiságot, úgy általában kikezdi a szabálykövetés, mint norma értelmét és értékét is. Mutatom egy konkrét példával, mire gondolok - nemrég kattintottam ezt a csúnya képet Budapest peremén:
Ez a lakó-pihenő övezet az Őrmezőn található, az M1-M7 bevezetőjének vége és a 7-es főút közé szorítva, egy kelenföldi panellakótelep melletti kis kertesházas részen. Az LPÖ-vé minősítés szándéka talán az lehetett, hogy az itt lakók házai elé ne parkoljanak le idegenek, esetleg a közeli autójavító centrum ügyfelei vagy dolgozói. (Bár nem igazán értem, miért ne parkolhatnának ide; az utca, attól, hogy emberek háza előtt van, még közterület.) És most nézzük, mit is művelt saját magával az a lakóközösség, aki ezt a táblázást elintézte magának.
A lakó-pihenő övezet fő szabályai személyautók számára: 20 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, parkolni pedig csak a kijelölt parkolóhelyeken szabad.
Mivel egy ilyen utcában senki, de pláne a helyismerettel rendelkező, rutinból közlekedő ott lakók nem tartják be az autóval egyenes, belátható úton teljesen irreális 20 km/h-s sebességkorlátot (aki mást mond, hazudik), az itt élők gondoskodtak róla, hogy ha közülük itt bármikor bárki járművel balesetbe keveredik, tehát csak összekoccan két kocsi, nagy valószínűséggel nem lesz vétlen fél a balesetben. Csak gyorshajtók, akik eleve felelősek mindenért, ha nem 20-szal mennek.
És mivel ezekben az indokolatlanul kijelölt LPÖ-kben parkolni sem szabad, csak azokon a kijelölt parkolóhelyeken, amelyek, mint általában, itt sem léteznek, az itt élők sikeresen elintézték maguknak a tilosban parkolás állandó szabálysértését is, minden alkalommal, amikor csak leteszik a kocsijukat a házuk előtt. A fenti képen látható összes kocsira azonnal kiszabható lenne a jelenleg 15.600 forintos bírság. Minden nap.
Ja, és ha azt hiszik, a kék táblákkal jól kizártak mindenki mást az utcájukból, akkor is tévednek. A KRESZ szerint "az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi" szabadon behajthat, tehát bárki bemehet egy LPÖ-be kocsival, aki a hatóság részéről természetesen soha fel nem merülő kérdésre majd azt mondja, hogy a Futrinka utca 19 számú házat, még csak nem is a lakóit akarja meglátogatni, mert csak.
Az indokolatlanul kitáblázott, nem valódi, csak jog szerinti Lakó-pihenő övezetek lakói tehát elsősorban saját magukat korlátozzák és szivatják ezekkel a szép kék táblákkal. Nem lenne baj, ha ezzel mindenki tisztában lenne, mielőtt elkezdi követelni az önkormányzattól, hogy márpedig ő LPÖ-ben akar élni, mert valószínűleg sokán nem tudják, mit is húznak saját magukra ilyenkor.
És persze olyan lakó-pihenő övezet is akad, ami egészen extrém mélységig feszíti a kategóriát, főleg a temető és a szántóföld közé eső része. A tinnyei önkormányzattól egy hónapja várjuk a választ a kérdésre: ki is lakik meg pihen itt? Szintén nagy kedvencem egy újbudai lakó-pihenő övezet, mutatom két Google Maps-screenshottal. A felső képen a nem-kék utcák jelzik, hogy ide már a Google kamerás autója se mer bemenni, nehogy megzavarja a lakást meg a pihenést. Az alsó képen pedig bekarikáztam párat a nem lakó, nem pihenő dolgok közül, amik itt működnek:
A lakók tehát már egész komoly kiterjedésű kis birodalmat próbáltak kiszakítani maguknak a közúthálózatból, miközben messze nem csak lakóházak és pihenőhelyek vannak a térségben, hanem egy csomó szolgáltató is működik a kis utcákban. Egy ilyen "lakó-pihenő övezetnek" mégis mi értelme van?
