Kritikus a helyzet: egyre öregebbek a magyar autók, ugyanis 15,6 évre emelkedett az autók átlagéletkora. A Das WeltAuto egyesületünkhöz eljuttatott közleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember végi, friss jelentése kimutatta, hogy a magyar személygépjármű állomány átlagos kora a 2022. decemberi 15,4 évről 0,2-del nőtt. Ez időszak alatt ugyanakkor több mint 47 ezerrel emelkedett a magyar rendszámú személyautók száma, részben új járművekkel, részben import autókkal. Ez utóbbi halmaz ugyanakkor nem hozott frissülést, ugyanis az a hozzávetőlegesen 50 ezer import autó, amelyet június végéig hoztak be az országba, 60 százalékban 10 évnél idősebb volt. Így azok számára, akik autót szeretnének cserélni, a megoldást továbbra is az idős hazai használtautó-állomány jelenti, ami igencsak népszerű a vásárlók körében: június végéig 416 835 autó cserélt gazdát határon belül.

10 évvel ezelőtt mindössze 13 év volt az átlagéletkor a KSH adatai szerint.

„Ez azért is komoly probléma, mert a magyarok idős, sok esetben veszélyes állapotú autókkal járnak. Az ilyen öreg autók tulajdonosai – az eladásra készülve – az utolsó egy-két évben jellemzően már nem igazán törődnek a karbantartással, gyakran az olajcsere is elmarad, és ezáltal korszerűtlen, rendkívül elhanyagolt járművek közlekednek az utakon, ráadásul a napjainkban elvárt környezetvédelmi normákat sem teljesítik ezek az idős járművek” – mondta el Tóth Péter, a Das WeltAuto Centrum értékesítési igazgatója.

A KSH márkákra bontva is közzétette a Magyarországon forgalomban levő autók kor szerinti listáját, amelyet a Zastava vezet 36,9 éves átlagéletkorával. A napjainkban is kapható márkák közül – népszerű old timer autóik miatt – a FIAT az éllovas a 17,3 átlagévével, közvetlenül az Opel (11,3 év) és a Volkswagen (12,7 év) előtt.

Ő egy Zastava, de ne rá haradudjunk az öreg magyar autópark miatt

Közben Magyarországon is egyre népszerűbb a Kiss&Ride megoldás. A Közlekedéstudományi Intézet összefoglalója szerint ez jó is, meg nem is. A magyar KRESZ-ben egyébként nem szereplő táblákkal jelzett szakaszon – általában – az iskolába menő gyerekeket teszik ki a szülők az autóból: egy puszi, aztán mehetnek is tovább.

A cikk leírja, hogy az Egyesült Államokból indult jelenség olyan előnyökkel jár, hogy

• az utasnak nincs szüksége jogosítványra,
• a családban elegendő egy autó,
• a gépkocsi nem marad az állomás közelében, vandalizmusnak és más veszélynek kitéve,
• nincsenek olyan járulékos költségek, mint például a parkolási díj,
• nincs szükség taxira, vagy autóbuszra az állomástól, illetve az állomásig.

De például vannak, akik fúrják ezt a megoldást, mint például a legnagyobb német autóklub, az ADAC, mondván, pont az lenne a cél, hogy a gyerekeket ne autóval vigyék az iskolába, hanem gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel. Magyarországon a Levegő Munkacsoport ellenzi ezt a megoldást, mert szerintük értékes közterületet vesznek el a parkolók, ráadásul „a légszennyezés semmivel sem csökken, továbbá rossz példát mutat a gyerekek számára, és nem fejleszti az önálló és biztonságos közlekedésüket szolgáló képességüket sem”.

Állítólag Csehországban (és csak ott) már bejegyezték ezt a táblát

Az amerikai AP hírügynökség magazinos cikke érdekes kérdést feszeget: ha az új autók állítólag egyre biztonságosabbak, akkor miért emelkedik a halálos balesetek száma?

Az Egyesült Államokban a közúti halálesetek száma annak ellenére növekszik, hogy a kormányzati tesztek adatai szerint a járművek egyre biztonságosabbak. Míg az elmúlt évtizedben az összes autóval kapcsolatos halálos baleset száma emelkedett, a gyalogosok és a kerékpárosok esetében volt a legnagyobb a növekedés: 2011 és 2022 között több mint 60 százalékkal. Ez egybeesik a SUV-k, pickupok és furgonok értékesítésének meredek növekedésével, amelyek a Motorintelligence.com szerint 2022-ben az új amerikai járműeladások 78 százalékát teszik ki.

A jelenlegi amerikai minősítések csak a járműben tartózkodó személyek biztonságát veszik figyelembe, éppen ezért a National Association of City Transportation Officials arra törekszik, hogy az 5 csillagos biztonsági minősítéseknél kezdjék el figyelembe venni a járműveken kívül tartózkodók biztonságát is. „Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza a gyalogosok halálos áldozatainak növekedését. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a nagyobb járművek számának növekedése hozzájárul ehhez” – mondta Jessica Cicchino, a nonprofit Insurance Institute for Highway Safety kutatási alelnöke, hozzátéve, hogy „számos tanulmány kimutatta, hogy a nagyobb járművek, például a terepjárók és a pickupok nagyobb valószínűséggel ölnek meg vagy sebesítenek meg súlyosan gyalogosokat és kerékpárosokat, amikor balesetbe keverednek”. Itt még az is szerepet játszik, hogy a nagy járművek nagyobb valószínűséggel ütköznek az embereknek a fején és a létfontosságú szerveken, mint a lábakon.

A cikk megjegyzi, hogy ezeknek a járműveknek a kialakítása is láthatósági problémákat okozhat, ugyanis az az előbb említett intézet gyalogosokkal kereszteződésekben történt balesetekről szóló tanulmánya szerint a balra kanyarodó balesetekben leginkább SUV-k és pickupok vettek részt, ami arra utal, hogy „nehezebben látják a gyalogosokat”.

Ebben az az ördögi kör, hogy a borulásos balesetekre vonatkozó biztonsági szabványok megkövetelték, hogy a járművek javítsák a tetőt tartó oszlopok szilárdságát, mellyel kisebbek lettek az ablakok is...

A nagyobb, magasabb motorháztetők is problémát okozhatnak, ugyanis hatalmas a holttér. Egy másik tanulmány szerint akár nyolc általános iskolás gyermek is állhat vállvetve egy 2016-os Chevrolet Silverado előtt anélkül, hogy a sofőr látná őket.

Az Egyesült Államokban az 1970-es években kezdték el először az autók töréstesztelését, és 1993-ban vezették be az ötcsillagos minősítési rendszert. A Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) 2006-ban kezdte el előírni, hogy az új járműveken lévő ablakcímkéknek tartalmazniuk kell ezeket a minősítéseket.

John Capp, a General Motors járműbiztonsági technológiáért, stratégiáért és szabályozásért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy nincs elég adat a gyalogosok közlekedési haláleseteiről ahhoz, hogy megértsük az okokat. Elismerte azt is, hogy a tervezésben vannak kompromisszumok, és azt mondta, hogy a múltban a biztonsági hangsúly a járművekben tartózkodó embereken volt. „Végső soron kevesebbet tudunk tenni, ha valakit a járművön kívül ütnek el” – mondta. „Ezért összpontosítunk a gyalogosgázolás elkerülésére”. A GM szinte minden új járműve automatikus vészfékezéssel van felszerelve, és a kamerák egyre jobban látják a gyalogosokat éjszaka, amikor a legtöbb halálos baleset történik.

Ez összhangban van az NHTSA javaslatával, amely előírná, hogy az új személygépkocsiknak és könnyű tehergépkocsiknak három éven belül automatikus vészfékező rendszerrel kell rendelkezniük, amely képes észlelni a gyalogosokat, beleértve az éjszakát is. Ez segíthet a holtterek kompenzálásában, de a biztonsági szakértők szerint ez csak egy része a megoldásnak, melyhez infrastrukturális változásokra, a sebességkorlátozások betartatására és még a járművek tervezésének megváltoztatására is szükség van.

Szintén az USA-ban több millió légzsákot kell visszahívni, de mi lesz Európában? – teszi fel a kérdést az Euronews.

Az NHTSA szakértői múlt csütörtökön nyilvános meghallgatást tartottak, melyen azt javasolták, hogy a kormány hívjon vissza 52 millió légzsákfeltöltőt, amelyeket az ARC Automotive és a Delphi Automotive Systems gyárt. Ez az USA történetének egyik legnagyobb visszahívását válthatja ki. A hivatal állítása szerint a hibás légzsákok 2009 óta legalább hét sérülésért és két halálesetért felelősek az Egyesült Államokban és Kanadában. Vizsgálataik szerint a szóban forgó légzsákfeltöltők megrepedhetnek, és fémdarabokat repíthetnek szét, a járműben ülők súlyos sérülésének vagy halálának kockáztatásával.

Az ARC, amelyet 2016-ban vásárolt fel a kínai ingatlanfejlesztő Yinyi Group cáfol, szerintünk nincs szükség visszahívásra, mert ezek „elszigetelt esetek” voltak.

A Reuters jelentése szerint a szóban forgó eszközök 2000-től 2018 elejéig a General Motors, a Ford Motor, a Stellantis, a Tesla, a Toyota Motor, a Hyundai, a Kia, a Mercedes-Benz, a BMW és a Volkswagen modelljeibe került bele.

Az Euronews megkereste a Reuters által felsorolt autógyártókat, valamint az Európai Közlekedésbiztonsági Tanácsot, hogy kiderítse, vajon az európai autókban is ugyanezek a hibás légzsákok közlekedhetnek-e vagy sem. A cikk megjelenéséig csak kettő válaszolt közülük: A Mercedes-Benz és a Hyundai. A Merci szeptember 5-én kapott levelet az NHTSA-tól a problémáról, így felülvizsgálják ezt. A Hyundai szóvivője azt mondta, hogy a dél-koreai vállalat tud az NHTSA vizsgálatáról, hogy „teljes mértékben elkötelezett” ügyfelei biztonsága iránt, és hogy együttműködik az NHTSA-val.

Ausztráliában a Drive autós magazin pedig annak próbál utánajárni, hogy a tükörre akasztott izék csökkentik-e a közlekedés biztonságát. Azaz vajon a visszapillantó tükör díszítéséért esetleg büntetést kaphat a kilátás akadályozása vagy potenciális figyelemelterelés miatt az ausztrál autós? És egyáltalán legális-e, ha légfrissítőket, bolyhos kockákat, plüssállatokat vagy rózsafüzéreket akaszt a visszapillantó tükörre?

Egyébként legális, kapjuk meg a választ rögtön, de csak addig, amíg az nem akadályozza a sofőr kilátását az útra vagy a szembejövő forgalomra bármilyen szögből, és nem vonja el a sofőr figyelmét. Ha kiderül azonban, hogy ezek közül bármelyik megvalósulhat, akkor az autós minden ausztrál államban és területen jelentős büntetésre számíthat.

A cikk aztán részletesen kitér az akár 3200 ausztrál dollárig (745 ezer forint) terjedő büntetési tételekre. A lényeg mégis a közlekedési kódexük szerint az, hogy „a járművezető csak akkor vezethet járművet, ha teljes és folyamatos rálátása van az útra és az előtte és mindkét oldalán lévő forgalomra”.

Ez Magyarországon is fontos kérdés lehet. Mert szinte biztos, hogy egy rendőr, még egy esetleges közúti ellenőrzésnél sem büntet meg egy-két fityegő csecsebecse miatt, de baleset esetén a bíró már – szakértői véleményekre támaszkodva – akár fordíthat is ügy kimenetelén, ha kiderül, hogy efféle tárgyak akadályoztak minket a kilátásban.

Fotók: Wikipedia, KTI, Erik Hansman/Unsplash, Drive