Az elmúlt hét legizgalmasabb híre az autóiparban (legalábbis szerintünk), hogy oly sok elvetélt kísérlet és félszeg startup-küszködés után végre egy igazi óriás is rááll az elektromos kerékagy-motor fejlesztésére. A Continental egy müncheni technológiai céggel, a DeepDrive-val írt alá együttműködési megállapodást egy olyan autóipari agymotor fejlesztésére, amely egy, gyakorlatilag a felni belsejében elférő blokkba integrálja a hajtást és a mechanikus féket is. A Continental által kiadott kép szerint ez a fék dobfék, de az elektromos járművek esetében a dobfék még nagy tömeg és teljesítmény mellett is életképes megoldás, hiszen a lassítások jelentős részét nem a fékrendszer, hanem az elektromos motor visszatöltése nyeli el:
Az agymotor teljesen új lehetőségeket adhat az autótervezőknek a járművek dizájnját illetően. Ha a hajtás teljes egészében bebújik a kerekekbe, megvalósulhatnak azok a valóban sík felületű, "gördeszka" jellegű önjáró alvázak is, amelyeket számos gyártó bemutatott már, és amelyek utat nyitnak akár a műszaki tartalom és a kocsitest teljes elválasztása, a cserélhető felépítményű járművek gyártása felé is.
A kerékagymotorok autóipari felhasználása ugyan logikus és egyszerű dolognak tűnik, mégsem véletlen, hogy egészen a mai napig nincs ilyen sorozatgyártású autó a piacon. Az egyik probléma a differenciálmű kiváltásának kérdése. A kanyarodáskor eltérő fordulatszámú kerekekben gyorsításkor, lassításkor valahogy elektronikusan össze kell hangolni a motorok eltérő forgatónyomatékait - ez állítólag a mai autóipari számítógépekkel már megoldható.
A kerekek, tehát a rugózatlan tömeg megnövelése rossz hatást gyakorol a menetkomfortra, a kerekeket érő ütések, rezgések pedig hajlamosak kikezdeni a beléjük szerelt precíziós gépészeti elemeket. Jó eséllyel az agymotoros koncepció erőltetése okozta legalább részben az amerikai Lordstown projekt kudarcát is. Agymotor-fejlesztő startupok szakembereivel folytatott beszélgetéseim szerint ez a technológia leginkább munkagépekben és lassú járművekben lehet életképes; országúton 70 km/h körüli tempó felett kezdenek komoly rombolásba a szerkezetben a rezgések, ütések. Az viszont egyértelmű, hogy ha valaki, akkor akár a gumit is az új hajtáshoz igazítani képes Continental tudja megoldani a konstrukcióval kapcsolatos műszaki problémákat.
Tegnap, október 8-án volt a Hidrogén és Üzemanyagcella Világnapja. A dátumot a hidrogén atomsúlyából keletkeztették, abból a romantikus megfontolásból, hogy ha egy hidrogénatom moláris tömege 1,008 g/mol, akkor a tizedik hó nyolcadik napját a Jóisten is a hidrogén napjának szánhatta. Az ötlet természetesen amerikai eredetű, de az eredetileg Nemzeti Hidrogénnapnak indult kezdeményezés mára olyannyira globalizálódott, hogy tegnap például ez a csodálatos indiai propagandavideó is felkerülhetett a YouTube-ra:
