Van egy furcsa forgalomszabályozási jelenség az utakon, miszerint a balra kanyarodó sáv megnyílásánál az útkezelő lakott területen kívül rendszerint Forgalom elől elzárt területnek jelöli ki a sáv kezdetét. Hivatalosan tehát a balra bekanyarodni kívánó járműveknek az egyenesen haladó sávból csak a sraffozott rész után lenne szabad átsorolniuk, vagyis több időt kellene lassítással tölteniük az egyenesen haladó sávban, a szükségesnél tovább kellene feltartaniuk a lekanyarodni nem akarókat, valamint legalább egy-két autóhosszal kevesebb lenne a hely a felsorakozásra kanyarodósávban, ha mondjuk szembejövő forgalom miatt az első járműnek várni kell a kanyarodásra. Mutatok egy tipikus példát ilyen felfestésre, egy Bicske előtt nemrég elkészült elkerülő út kereszteződésénél:
A fenti bekezdésben azért használtam végig feltételes módot, mert ezt az életszerűtlen és érthetetlen korlátozást természetesen senki nem veszi figyelembe. A bekanyarodni kívánó járművezetők tojnak a csíkokra, és szinte kivétel nélkül a forgalmi irányokat elválasztó vonalhoz igazodva sorolnak át, keresztül az elvileg elzárt részen. Amíg fotóztam, három kocsi kanyarodott le itt és háromból három hajtott rá a sraffozott részre:
Hétköznapi közlekedői józan ésszel ez egy teljesen felesleges hülyeségnek tűnik. De akkor miért ilyen felfestést alkalmaz az útkezelő? Miért pazarol festéket egy hülyeségre? Csak van ennek valami oka! Egy például biztos van: azért így csinálják, mert így kell csinálniuk. Az útburkolati jelekről a mindennapi útkezelői munkában az Útügyi Műszaki Előírások nevű dokumentumcsomag rendelkezik, amiben a vonatkozó rész egészen pontosan így néz ki:
Az tehát már megvan, hogy pontosan milyen szabály alapján kell ezt így felfesteni, azt viszont nem sikerült megtalálnom, hogy ez a szabály miért létezik. A Magyar Közút kommunikációs osztálya csak a szabály létét erősítette meg, a miértjére nem adott választ, azok a szakértők pedig, akiket még megkérdeztem, egyelőre szintén nem tudták megmondani, hogy mi ennek a józan paraszti ésszel érthetetlen műszaki megoldásnak az oka.
Most tehát az lesz, hogy amíg valaki meg nem magyarázza nekünk elfogadhatóan, hogy mi szükség van a sraffozott részre, a kresz-megújítási folyamatban megkíséreljük kilobbizni a szabály eltörlését, aztán már csak pár évtized, mire a felesleges csíkok lekopnak az útjainkról.
FRISSÍTÉS: válaszolt a Magyar Közút arra, hogy mi értelme van ennek a csíkozásnak! Idézem a választ:
"Utazásdinamikai szempontból kedvezőbb a hosszabb kialakítás, így az elzárt területtel kezdődő kiépítés. Lakott területen kívül erre általában van hely, lakott területen viszont a beépítettség miatt több esetben nincs. Emellett lakott területen a megengedett sebesség is kisebb, amihez jobban kapcsolható a „nyitott” bevezetés. A kérdésben szereplő csomópontok kiépítését általában nem a közútkezelő végzi, azt fejlesztéseknél tervezik meg az útügyi műszaki előírásoknak megfelelően."
Ezek után már csak egy dolgot tehettem: megkérdeztem a chatGPT-t, hogy mi a fene az az utazásdinamika. Idézem ezt a választ is:
"Az utazásdinamika egy olyan tudományos és mérnöki fogalom, amely az emberek, járművek vagy más mozgó objektumok mozgását vizsgálja, különösen a közlekedési rendszerek és az utazási viselkedés szempontjából. Ez magában foglalja a közlekedési folyamatok modellezését, az utazók döntéshozatali folyamatainak elemzését, valamint az infrastruktúra és a járművek interakcióit.
Az utazásdinamika segíthet megérteni, hogyan befolyásolják a különböző tényezők (mint például a forgalom, az időjárás, a közlekedési szabályok vagy az egyéni preferenciák) az utazási időt, az útvonalválasztást, a közlekedési eszközök kihasználtságát és a közlekedési rendszerek hatékonyságát.
Egy példa az utazásdinamika alkalmazására lehet a közlekedési forgalom modellezése, ahol a cél annak megértése, hogyan alakul a forgalom a városi utakon különböző napszakokban, milyen hatással vannak a balesetek vagy a forgalomtorlódások a közlekedés sebességére, és hogyan lehet optimalizálni az útvonalakat és a közlekedési eszközöket a forgalom csökkentése érdekében.
Ebben a kontextusban az utazásdinamika számos szakterületet érint, például közlekedési mérnöki tudományokat, közgazdaságtant, pszichológiát és szociológiát is."
Tegye fel a kezét, akinek ez így elég magyarázat arra, hogy le kell rövidíteni a kanyarodósávot, és ezzel a gyakorlatban teljesen felesleges dologgal szabálysértésre kell késztetni a járművezetők túlnyomó többségét! Mi nem tesszük fel a kezünket, hanem kezdeményezzük ennek a hülyeségnek a törlését az Útügyi Műszaki Előírásokból.
