Durván egy hónappal ezelőtt jelent meg Lázár János saját weboldalán az új KRESZ tervezete. Hogy miért pont ott, arra majd kitérünk később. A lényeg, hogy a közlekedők majdnem minden csoportja talált magának valami sokkoló részletet a tervezetben, amit egy ideig még biztosan gyúrnak, finomítanak majd a szakemberek, mire az elnyeri végső formáját.
Az elmúlt egy hónapban nagyjából 7000 észrevételt kapott az Építési és Közlekedési Minisztérium az új KRESZ tervezetével kapcsolatban. A jogszabály-csomag szerkesztői szakmai szervezetek, szakmaiatlan foteltudósok, civilek, politikusok és valódi emberek véleményein rágták át magukat az elmúlt hetekben, most pedig a sajtóval is megosztották, hogy milyen irányban finomítják tovább a tervezetet, melyek azok a pontok, ahol láthatóan nagy az igény az újratervezésre, átdolgozásra, finomításra.
50 éves KRESZ helyett új
Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az 1975-ben elkészült KRESZ a számtalan frissítés, modernizálási kísérlet ellenére sem egy naprakész jogszabály és ráférne legalább egy ráncfelvarrás, vagy még inkább egy teljes csere. Az elmúlt bő 50 évben nagyot változott körülöttünk a világ, sokkal modernebb, biztonságosabb, erősebb járműveket vezetünk, más az infrastruktúra, új közlekedési eszközök jelentek meg, változtak a mobilitási igények, és persze a szabálykövetési hajlandóság is. Szóval kell az az új KRESZ.
Amin el is kezdtek dolgozni, méghozzá úgy, hogy teljesen új, üres lappal indítottak, új tartalomjegyzékkel, friss, érthetőbb, a valósághoz közelebb álló fogalmakkal, nem pedig a régit próbálták tovább szögelni, kiegészíteni.
Mikor lesz új KRESZ?
Hogy nem holnap, az biztos, de a korábban kommunikált szeptemberi időpont sem tűnik reálisnak. A tervezet jelenleg véleményezési fázisban van, azt vizsgálják, a beérkezett vélemények közül mi integrálható és mi nem. Sokakban felmerült, hogy Lázár János miniszter miért a saját honlapján tette közzé a tervezetet. Ha nem is nevezhető szerencsésnek ez a húzás, van rá hivatalos magyarázat: eszerint ez még a kötelező társadalmi egyeztetés előtti állapot, amit nem kell kötelezően a kormany.hu-n megfuttatni. Majd eljön annak is az ideje.
Ha minden elkészül, a kormány által elfogadott KRESZ kihirdetése után még fél-egy év biztos eltelik, mire hatályba is lép a jogszabály. Ezalatt persze az érintetteket is – ez nagyjából mindenkit lefed, aki egyáltalán kimegy az utcára - meg kell ismertetni a változásokkal, újdonságokkal, és át kell alakítani a járművezető-képzésben használt tananyagokat is. Reálisan ez valamikor 2027 elejére futhat ki, de akár még a 2028-as bevezetés sem tűnik túl pesszimista prognózisnak. Addig is, míg eljutunk idáig, érdemes belenézni, mely pontok váltották ki a legtöbb reakciót a tervezetet véleményezőkből.
Motoros ruházat
Sokan kritizálták a motorkerékpáros-védőruházat kötelezővé tételét. Ami a definíció szerint a „motorkerékpárosok számára tervezett és kialakított zárt ruházat, zárt cipő, motoroskesztyű”-t jelenti, amit a zárt utastérrel nem rendelkező motorkerékpáron a járművezetőnek és az utasnak kell viselnie. Ebben a kérdésben egész extrém ötletek is felmerültek, kötelezően előírt protektorokkal, amit végül nem tartottak életszerűnek a szakemberek.
Jelenleg a kérdés úgy áll, hogy külterületen a "zárt ruházat" lesz az előírt. Magyarul: hosszú felső, hosszú nadrág, zárt cipő, kesztyű. Nyilván ez nem véd annyit, mint egy speciális motorosruha, de EU-s kutatások szerint kisebb baleseteknél valamennyi védelmet már ezek a ruhadarabok is adnak és kompromisszumnak ez is megfelel.
Szintén a motorosoknak fájhat, hogy az eddig megengedett járdán parkolás lehetősége nem került be az új KRESZ-be. Ez jó eséllyel mégis visszakerülhet majd, hiszen ha a közlekedést egy nagy egészként nézzük, akkor a városi közlekedésnek jót tesz, ha az autóforgalom egy része kiváltható kevesebb helyet foglaló, mozgékonyabb motorokkal. A motorozás, robogózás egyik legnagyobb vonzereje pedig a megfelelő körülmények melletti – másfél méter helyet hagyva a zavartalan gyalogosforgalomnak – szabad és ingyenes parkolás. Valószínűleg komoly feszültséget okozna az autós és motoros közlekedők között, ha az amúgy is fájóan kevés parkolóhelyen kellene osztozniuk.
Az egyre fogyatkozó parkolóhelyek indokolják a KRESZ-tervezetbe bekerülő buszöbölben és járdán megállás lehetőségét is, ami nem parkolást jelent, hanem utascserét. Magyarul egy buszmegállóban legálisan lehetne kitenni, felvenni az utast, utasokat. Erre városi környezetben a gombamód szaporodó sétálóutcák, kizárólag helyi lakosoknak fenntartott parkolóhelyek miatt jelenleg szintén egyre kevesebb szabályos lehetőség van. Itt érdemes belegondolni, mekkora segítséget lehet az idősek, fogyatékossággal élők, illetve a hozzátartozóik számára, ha a lakás kapuja előtt, a járdán is ki, illetve be lehetne szállni az autóba, illetve hogy igazából mindenkinek jobb, ha az üres buszmegállóban áll meg egy pillanatra az autó, mintha percekig köröz a környéken, szabályos parkolóhelyet keresve.
Roller. Csak egy maradhat?
Régóta várt valamiféle szabályozásra a városi közlekedés egyik új szereplője, a villanyroller is. Ezeknél szigorodik a szabályozás, de itt is van még mit átgondolni. Alapvetően a kis teljesítményű rollereket hasznos eszköznek tekintik, míg a nagy teljesítményűek össztársadalmi haszna már közel nem akkora, mint amekkora problémát okoznak. Ennek ellenére nem zárják ezeket sem a forgalomból, csak a teljesítményük, sebességük miatt a segédmotoros kerékpár, illetve a szintén új robogó kategóriába kerülhetnek.
Rollerekkel kapcsolatban felmerült még, az is, hogy az egyszerűség kedvéért a 25 km/órás sebességet tartják vízválasztónak. Ami ennél lassabb, az roller, ami ennél gyorsabb, az a robogó kategóriába kerül. Szintén átgondolásra vár a rollereken kötelező bukósisak kérdése is. A kölcsönzők a sisakviselés ellen, mások pedig mellette érvelnek, így még ez sem lefutott meccs.
Nappali menetfény
Komoly viták vannak a járművek kivilágításával is. A problémás részlet a 52. §-ban olvasható: "A gépjárművet elöl tompított fényszóróval, hátul helyzetjelző lámpával kell kivilágítani”.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért van nappali menetfény az autókon, ha ez a jövőben nem elég. Itt a jobb láthatóság, nagyobb biztonság lebegett a szabályalkotók szeme előtt, ugyanis számos olyan autótípus létezik, ahol menet közben csak elöl világít a nappali menetfény. Itt egyszerűbbnek tűnt a tompított fényszóró használatát előírni, mint figyelembe venni, hogy az adott típus kapcsolja, vagy nem a hátsó fényeket is. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a sofőröknek sötétedés után sem feltétlenül jut eszükbe nappali menetfényről tompítottra váltani.
Sebességhatár
Különösen éles bírálatot kapott a sebességhatárok kitolása, sokan a száguldozás támogatását vélték felfedezni a terv mögött. Jellemzően olyanok, akik sosem vezetnek autót. Semmi ilyesmiről nincs szó, itt annyi került a szövegbe, hogy az útkezelő, ha indokoltnak látja és az út kialakítása lehetővé teszi, akkor meghatározhat nagyobb megengedett sebességet is. Jellemzően az autópályán 130 helyett 140 km/órás korlátozásra kell ebben az esetben gondolni.
A kritikusok elfelejtik, hogy ez nem kötelező, senkinek nem kell 140-nel menni, hanem csak egy lehetőség. Indokolatlan a pánikkeltés is, hiszen külföldi példákat elemezve, ahol megengedett a 140-es, sőt, van ahol a 150 km/órás sebesség, ott sem lett magasabb a baleseti kockázat.
Ráadásul társadalmi igény van a nagyobb tempóra és a modern autók bőven biztonságosak ennél a sebességnél. Emellett a gyorsforgalmi utak biztonságosabbak is, ráadásul a sofőrök fizetnek is ezek használatáért. Ha pedig fizetnek, akkor szeretnének gyorsan eljutni a céljukig. Ezen kívül belterületen korábban is voltak már emelt sebességű szakaszok – 50 helyett 70 – az újítás főleg az autópályákat, autóutakat érinti.
Követési távolság
Felmerült a kötelező követési távolság meghatározása, illetve a nem megfelelő követési távolság szankcionálása is, de itt nem sikerült meghatározni objektív, mérhető, betartható, és életszerű mértéket, így az igények ellenére ez valószínűleg nem kerül bele az új KRESZ-be.
Végül egy másik hangosan kritizált, de jogos részlet, ami a gyalogosok jogosultságai és kötelezettségei között próbál egyensúlyt teremteni. Itt felmerül a saját felelősség kérdése is, hogy ne vakon zuhanjon valaki az úttestre, hanem használja az érzékszerveit. Ezt minden épeszű ember így csinálja, mielőtt lelép az úttestre: körbenéz és csak utána indul el, ha biztonságos. Akkor is, ha elsőbbsége van.
Akinek volt esze, az eddig is így csinálta, a többieknek meg majd kötelező lesz. Nincs ezzel baj. Ahogy azzal sem, hogy extrém esetben a fejhallgatóval, kapucnival, lehajtott fejjel az autó elé szaladó gyalogos igenis lehet hibás érte, ha elütik a zebrán. Ugyan ezt majd a bíróság dönti el, de jogosnak tűnik, hogy ilyen helyzetben ne automatikusan a járművezető legyen a hibás.
Nagyjából itt tart most az új KRESZ-tervezetének finomhangolása. A szakértőknek az egymásnak feszülő, ellentétes érdekű, kisebb-nagyobb lobbierővel bíró csoportok érdekeit kell úgy összehangolni, hogy végül egy működő, biztonságos közlekedést garantáló szabályrendszer álljon össze.
Ha elolvastad a 151 oldalas dokumentumot, és valami nagyon felbosszantott, akkor írj az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Most még van rá esély, hogy ha sokan gondolják hasonlóan, akkor változtatnak, finomítanak rajta. Később már nem. Hajrá!
