A járdaszegélyek jelentős baleseti kockázatot jelentenek a kerékpárosok számára – minden tizedik kerékpáros baleset ajárdaszegéllyel ütközés. Ez áll az osztrák Kuratorium für Verkehrssicherheit (Közlekedésbiztonsági Tanács, KFV) új tanulmányában . Bár korábban marginális kérdésnek tekintették, talán mégis nagyobb figyelmet kellene fordítani a bringás járdaszegély-balesetek problémájára, melyek legrosszabb esetben halálos kimenetelűek lehetnek a kerékpárosok számára.

Ilyen volt például egy halálos baleset Salzburgban, melyben a kerékpározó hölgy útépítési munkaterületet akart kikerülni, és egy öt centiméter magas járdaszegélynek ütközött, amikor éppen ferdén tekert vissza a kerékpárútra. Halálos fejsérüléseket szenvedett.

Egy másik esetben a kerékpáros ki akart kerülni egy gyalogoscsoportot, mely a kerékpárúton várakozott. A járda és a kerékpárút közötti elválasztást itt is egy néhány centiméter magas járdaszegély biztosította, és a kerékpáros itt is elesett, és eltörte a vállát.

A hivatalos baleseti statisztikák szerint Ausztriában évente átlagosan mintegy 8500 kerékpáros sérül meg az utakon – és a tendencia növekvő. A KFV adatbázisa, mely az osztrák kórházakban a balesetek áldozatainak felmérésén alapul, azonban azt mutatja, hogy évente mintegy 36 000 kerékpáros sérül meg a közúti forgalomban: tehát csak minden negyedik kerékpáros baleset szerepel a hivatalos statisztikában is.

A KFV jelenlegi tanulmánya a saját baleseti adataikon, továbbá a kerékpárral és e-kerékpárral munkába járási balesetekről szóló felmérés adatain alapul. Ezen túlmenően a KFV kutatócsoportja a szakirodalom elemzésével elemezte a járdaszegélyekkel kapcsolatos balesetekről rendelkezésre álló tanulmányokat. A baleseti és szakirodalmi elemzés eredményeit neves kerékpáros szakértőkkel is megvitatták.

• A balesetek összesen 10%-ában (kerékpár: 10 %, e-bike: 12 %) más közlekedők is érintettek voltak – akár közvetlen ütközés nélkül, de a kerékpáros mozgását befolyásoló magatartással.
• A járdaszegélyen történt balesetek 1%-a más közlekedőkkel való ütközés volt – a járdaszegély nem volt oka a balesetnek, viszont az esés során szerepet játszott.
• A kerékpárokat és az elektromos kerékpárokat érintő járdaszegély-balesetek többségét vegyes forgalmú úttesten regisztrálták; a balesetekben érintett e-bringák esetében a balesetek aránya magasabb volt az úttesten, mint a kerékpárok esetében (82% vs. 64%).
• A kerékpárutak sokkal ritkábban, 14%-ban (kerékpárok) és 12%-ban (e-bringák) voltak járdaszegély-balesetek helyszínei.

Különösen szembetűnő az e-kerékpáros balesetekben érintett idősebbek magas aránya: a vizsgált járdaszegély-balesetek csaknem felében 65 éves vagy annál idősebb e-kerékpárosok vettek részt (48%). Az idősek aránya a vizsgált időszakban az összes e-kerékpáros balesetben mintegy 10%-ponttal alacsonyabb volt (39%). Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a járdaszegély-balesetek igen gyakran érintik az idősebb e-kerékpárosokat. Ez a jelenség a hagyományos kerékpárokat érintő baleseteknél is megfigyelhető, bár alacsonyabb szinten (18%, szemben a 13%-kal).

A járdaszegély-balesetekben a sérülések többnyire a baleset áldozatainak felső végtagjait érintik. Különösen gyakori a csukló, a váll, az alkar, a kulcscsont, a könyök és az ujjak sérülése.

Klaus Robatsch, a KFV Közlekedésbiztonsági Osztályának vezetője hangsúlyozza: „A kerékpárutak tervezésekor nagyobb figyelmet kell fordítani a járdaszegélyek kerékpárosokra gyakorolt kockázatára. Számos technikai intézkedést lehet hozni, a járdaszegély színes jelölésekkel történő vizuális kiemelésétől és a derékszögű szélek ferde lekerekítésétől kezdve a megfelelő köztéri világításon át a jobb kerékpáros forgalomirányításig. Fokozni kell a témával kapcsolatos figyelemfelkeltést, különösen az e-kerékpárok értékesítésekor és a vezetéstechnikai tanfolyamokon.”

Fontos, hogy az autósok a kerékpárosok előzésekor biztonságos oldaltávolságot tartsanak, hogy a kerékpárosok ne szoruljanak nagyon oldalra. A pedál magas járdaszegélybe akadása is komoly balesetveszély-forrás!

• A biztonságos távolság betartása: A kerékpárosok maguk is megelőzhetik a járdaszegéllyel történő baleseteket, ha a járdaszegélytől nagyobb távolságot tartanak.
• Oktatás: A járdaszegélyek által jelentett potenciális veszélyt és a megfelelő megelőző intézkedéseket az oktatóanyagoknak tartalmaznia kell, továbbá „kerékpártechnikai tanfolyamokon (egyre inkább) foglalkozni kell a járdaszegélyek problémájával is”. (Ezt azért idéztük szó szerint az osztrák anyagból, mert ilyenről Magyarországon még csak nem is hallottunk.)
• Az e-kerékpárral kapcsolatos tanfolyamok népszerűsítése és az e-kerékpár vásárlásakor e tanfolyamokra való hivatkozás: a járdaszegélyek kockázatával külön e-kerékpár-biztonsági tanfolyamokon kell foglalkozni, amelyeket az e-kerékpár vásárlásakor kell felajánlani.
• Sisak viselése: A fejsérülések súlyossága jelentősen csökkenthető kerékpáros sisak viselésével – ezért ez minden kerékpárosnak, de különösen az elektromos kerékpárosoknak erősen ajánlott, akik a baleseti statisztikák szerint nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fejsérülések szempontjából.
• Szélesebb gumiabroncsok: A szélesebb kerékpárgumik „elnézőbbek”, mint a keskeny abroncsok, amikor járdaszegélyeken és más egyenetlen talajon, például korláton, kátyúkon vagy kavicson haladunk. Ez ugyanúgy a villamossíneken srégen áthaladást is biztonságosabbá teheti.