Öngól az EU által kötelezővé tett feketedoboz?
Az Európai Unió új szabályozása szerint a 2024 július elseje után forgalomba hozott új autókba immár kötelezően beépítendők a „feketedobozok”, melyek alkalmasak lesznek a balesetek elemzésére.
A KTI cikke felteszi a kérést: lehet, hogy öngólt lőttek ezzel a szabályozással? Jogvédelmi okokból ugyanis fontos adatokat nem kaphatnak meg a balesetelemzők, márpedig ha nem tudják mikor és hol történt a karambol, mit tehetnek egyáltalán a közlekedésbiztonságért? Az EDR (Event Data Recording, Eseményadatok rögzítése) rendszer a balesetkor keletkezett adatokat rögzíti, az autó nyomon követésére alkalmatlan.
Miért lehet pusztító következménye az elektromosbringa-tuningnak?
Az elektromos kerékpárok egyre nagyobb teret hódítanak. 2023-ban több mint minden második Németországban eladott kerékpár elektromos rásegítésű volt. Az, hogy ez csak 25 km/h sebességig érhető el, úgy tűnik, sok tulajdonost zavar – az internetről beszerezhető tuningkészletek nagyobb sebességet ígérnek. A DEKRA szakértői sürgető figyelmeztetést adnak ki: különösen a fékrendszerek gyakran nem felelnek meg a feladatnak. „Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kockázatot vállalnak a tuninggal” – mondja David Freibott, a DEKRA baleseti elemzője és az elektromos kerékpárok manipulálásának szakértője.
A pedálos elektromos kerékpár Németországban 25 km/h sebességig jogilag kerékpárnak minősül – ellentétben az úgynevezett S-pedelecekkel, amelyek 45 km/h sebességig minősülnek ennek –, ezért nem szükséges saját felelősségbiztosítás ahhoz, hogy az utakon közlekedhessenek (mármint a kerékpárok/e-bringák). Itt tehát rögtön kibukik az első probléma a tuninggal: aki kerékpárral balesetet okoz, az általában a saját [személyi] felelősségbiztosítása alá tartozik, ami a másokkal szembeni felelősséget illeti. „Az olyan járművek azonban, mint a mopedek, a könnyű motorkerékpárok vagy az S-pedelecek kifejezetten ki vannak zárva ebből, mivel kötelező biztosítás alá tartoznak – biztosítási rendszámra van szükségük” – magyarázza a szakértő. „Ez azt jelenti, hogy ha egy tuningolt pedeleckel történik valami, akkor a balesetet okozó személynek nincs biztosítása, és egyedül ő felel az okozott kárért.”
A meghajtóegység fokozott kopása senkire sem tartozik, csak a tulajdonosra. Ugyanez vonatkozik a jogosítvány nélküli vezetésen való tettenérés vagy az S-pedelecekre vonatkozó alacsonyabb ittassági határérték következményeire is. Ez az érv azonban már nem állja meg a helyét, ha a közlekedés többi résztvevőjének biztonsága kerül veszélybe.
A szakértő gyakran talál teljesen túlterhelt fékrendszereket a manipulált pedeleceken, különösen a hátsó kerekeken. „Természetesen egy normál pedelec tárcsafékkel 40 km/h-ról is le lehet lassítani a közlekedési lámpánál. Ezt 60 km/h-nál is meg tudja tenni. Amire azonban nem képes, az a tartós fékezés ilyen sebességről” – magyarázza. „Ez tiszta fizika.”
Fékezéskor a sebességet a mozgási energia hővé alakításával csökkenti. Még a látszólag kis változások is nagy különbséget jelenthetnek. Ennek oka, hogy a mozgási energia nem lineárisan változik a sebesség növekedésével, hanem a sebesség négyzetesen épül be az egyenletbe. Egy példaszámításban ez azt jelenti, hogy 36 km/h sebességről történő fékezéskor kétszer annyi mozgási energiát kell hővé alakítani, mint 25 km/h sebességről.
Ha azonban folyamatosan hőenergia kerül a rendszerbe, melyre a fékrendszert nem tervezték, annak konkrét következményei vannak: „Ha egy fékrendszer egyszer túlmelegszik, akkor az tartósan károsodik. Kezdetben a fékhatás fokozatosan csökken, amit a vezető nehezen ismer fel. A legrosszabb esetben azonban a fékek javítása nélküli további használat teljes meghibásodáshoz vezethet, ami életveszélyes lehet” – mondja a baleseti szakértő.
Az elektromos biciklik tuningolása azonban nem csak a fékrendszert szokta túlfeszíteni. A vázat és a kiegészítő alkatrészeket is úgy tervezték, hogy bizonyos terheléseknek ellenálljanak. Egy átalakított e-biciklinél a motor hosszabb ideig fejti ki a maximális erőt, a váz nagyobb igénybevételnek van kitéve; a nagyobb sebesség egyenetlen talajon nagyobb vibrációt jelent. „Mindez végső soron fáradásos töréshez vezethet, például a vázon a lánctámasz területén, a kormányon vagy a nyeregcsövön” – mondja a DEKRA szakértője.
Melyik európai városok a legjobban sétálhatóak?
Egy új tanulmányból kiderült, hogy az európai városok a világ legjobban gyalogolható/sétálható városai közé tartoznak, ugyanis a TOP10-ben 9 város európai. A lista élén München áll, amelyet szorosan követ Milánó, Varsó és Helsinki. Európán kívül csak Tokió került fel a top 10-es listára, közvetlenül Madrid, Oslo, Koppenhága és Amszterdam előtt, amelyek mind magas pontszámot kaptak. Európán kívül csak Tokió került fel a top 10-es listára, közvetlenül Madrid, Oslo, Koppenhága és Amszterdam előtt, amelyek mind magas pontszámot kaptak. Az európai városok a sétaútvonalak, az időjárás és a biztonság tekintetében is az első helyen végeztek.
A Compare the Market Australia árösszehasonlító weboldal által készített jelentés a gyalogos távolságokat, a biztonsági pontszámokat, a tömegközlekedés költségeit és más tényezőket elemezte, hogy megállapítsa, melyek a legjobb városok, ahol autó nélkül lehet közlekedni.
München végzett az élen, köszönhetően a nagyrészt gyalogosbarát városközpontnak, a díszes középületek varázsának és a kiterjedt parkoknak. És bár a tömegközlekedés eléggé drága, nagyon jó, ráadásul sokan élhetnek autómentes területen.Milánó – a második helyezett – különösen jól gyalogolható helynek bizonyult, hiszen a lakosság 80 százaléka egy kilométeren belül él az egészségügyi és oktatási szolgáltatásoktól.
A következő helyen a lengyel főváros, Varsó áll. Annak ellenére, hogy összesen 3,1 millió lakos él itt, a kutatás szerint a városközpont kiválóan gyalogolható, és rengeteg látnivaló található az út mentén.
Amszterdam talán leginkább a kerékpárok elterjedtségéről ismert, de a könnyen járható csatornasétányainak köszönhetően mégis a 10. helyen végzett a listán. A több mint 500 kilométernyi kerékpárúttal rendelkező Amszterdamban akkor is érdemes élni – vagy meglátogatni –, ha az autómentesség fontosabb szempont.
A legrosszabban sétálható város a dél-afrikai Johannesburg lett, hiszen veszélyes ott sétálgatni, ráadásul a lakosság mindössze 8 százaléka lakik 1 km-es autómentes övezetben (ami azt jelenti, hogy főbb szolgáltatások gyalogosan könnyedén elérhetőek).
Képek: Compare The Market Australia, DEKRA, KTI