Rengetegszer találtam már szembe magam hasonlóval: egy autószállító teherautó felépítménye egy teljesen sík rámpát adott ki a rakomány lepakolását követően. Nem ritka, hogy az autók lekerülése után ilyen állásban marad egy autószállító, hiszen így lehet a felső sor legbelső autójával leparkolni a trélerről.
A filmekben és a számítógépes játékokban az ehhez hasonló tereptárgy általában ugratóként kap szerepet, ám a valóság fizikája közel sem ilyen egyszerű.
A probléma rögtön a szükséges egyenes hosszával kezdődik. Több száz méter kell ahhoz, hogy egy átlagos autó egy látványos ívű, filmes színvonalú ugratáshoz megfelelő sebességet érjen el. A gyorsulást ilyen rövid távon ráadásul nem is zavarhatja meg semmilyen tényező, lakott területen, forgalomban így mindez szinte kivitelezhetetlen lenne. Tovább tetézi a dolgot, hogy egy ilyen kaszkadőrmutatvány után a landolás sok esetben még a direkt ilyen célra átépített járműveknek is a legutolsó útjukat jelenti, egy hétköznapi autónak pedig alig néhány centiméter magasba is elég elemelkednie a földtől ahhoz, hogy a visszaérkezéskor mozgásképtelenné váljon. Mindezeken túl a leszorítóerővel is számolni kell ugratás közben, amelynek hatására az autó jó eséllyel nem négy kerékre, hanem az első lökhárítójára érkezik majd. A Magyarországon jellemző, az első tengely felett elhelyezett motor és váltó miatt orrnehéz, elsőkerék-hajtásos autók ráadásul további hátránnyal is indulnak a tömegközéppontjuk miatt. Ám valószínűleg idáig el sem jutna a dolog: a legtöbb autónak már az ugratáshoz szükséges sebességgel felhajtani a rámpára is megsemmisítő csapás, a sikeres repüléshez pedig még a felhajtó szélén található oszlopsorok közt is tökéletes pontossággal kell végigirányítani az autót. A fenti problémákkal azonban még mindig csak a felszínt súroljuk, így egyértelmű a válasz a címben feltett kérdésre: egy ilyen ugratás valóban lehetetlen. Pontosabban meg lehet csinálni, csak nem néz ki jól: