A mai napig állt nyitva a lehetőség a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030 című dokumentum társadalmi véleményezésére. Az Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesületen belüli informális beszélgetések során a következő megállapítások gyűltek össze autóval, motorral, tömegközlekedéssel - és kerékpárral is közlekedő tagjainktól:
1, A koncepció alapvetően szimpatikus, a kerékpározás népszerűsítése, a kerékpározók biztonságának fokozása, a kerékpárutak, kerékpáros használatú műtárgyak építése fontos állami feladat.
2, A kormányzati jövőképnek szánt víziót, miszerint " Magyarország Kelet-Közép-Európa elsőszámú kerékpárosbarát országa lesz", nehezen tudjuk értelmezni és nem is értjük, miért kell ebből az egész ügyből valamiféle regionális versenyhelyzetet generálni.
3, Megalapozatlan vállalásnak tartjuk a súlyos balesetek számának csökkentését, a halálos balesetek számának felére csökkentését a kerékpározók számának növelésével párhuzamosan alig 11 év alatt.
4, A teljes magyar közúthálózat átalakítását a "Jövőkép" fejezetben foglaltak szerint 2030-ig teljességgel irreális vágyálomnak tartjuk.
5, A "forgalomcsillapított", valódi jelentése szerint lassított forgalmú, 30 km/h-s belterületi zónák kialakításánál fontosnak tartjuk a fűnyíróelvű általános lassítás helyett az életszerű és időben is a forgalmi viszonyokhoz igazított sebességhatárok megállapítását az egyes utcákra, utakra. Fontosnak tartjuk, hogy az áthaladó járműforgalom gyors, dinamikus átvezetése mindenhol megoldott legyen. Elhibázottnak tartjuk azt a ma megfigyelhető trendet, hogy településen átvezető főutakat, nagy forgalmú városi gyűjtőutakat korlátoz le az útkezelő 30 km/h-ra a biztonságra hivatkozva a balesetek valódi okainak feltárása és az azok ellen való fellépés helyett.
6, A Jövőkép fejezetben komolytalan, hatásvadász, jelentés nélküli, részben értelmetlen hangulati elemnek érezzük az alábbi mondatot: "A kerékpározás versenyhátránya megszűnik, a kerékpárral közlekedők számára is legalább olyan gyors, biztonságos és vonzó infrastruktúra és szolgáltatások állnak rendelkezésre, mint a gépjárműforgalom számára".
7, A Közlekedésbiztonság részben a SWOT-elemzésben alaptalannak tartjuk a veszélyek között "Az autósok lobbi-tevékenysége nem engedi kerékpáros- és gyalogosbarát szabályozás kialakítását" megállapítást - elképzelésünk sincs, milyen autós lobbira gondolnak a szerzők, tudomásunk szerint ilyen nem létezik Magyarországon. Ugyanitt tartalmatlannak, a levegőben lógónak látjuk az "Életszerűtlen, idejétmúlt KRESZ-szabályozás" megállapítást.
8, Túlzásnak látjuk az általános lakott területen belüli 50 illetve 30 km/h-s sebességkorlátozások felvetését az A.3.1. pontban; ez fűnyíróelvű megközelítés és indokolatlanul lassítaná a járműforgalmat olyan utakon is, ahol nem merülnek fel közlekedésbiztonsági aggályok illetve amelyek nem a kerékpárforgalom, hanem akár a kizárólagos gépjárműforgalom kiszolgálására szolgálnak.
9, Az A.1.1. pontban szereplő mondatot: "Minden egyirányú járműforgalmi utca automatikus megnyitása kétirányú kerékpározásra" aggályosnak érezzük.
10, A dokumentum háromszor is említi, de nem számszerűsíti a megfelelő oldaltávolság fontosságát kerékpár és gépjármű között. Ezzel kapcsolatban szeretnénk ismét felvetni, hogy az általánosan elterjedt, Európában helyenként már törvényesített kötelező másfél méteres (lakott területen belül egyméteres) előzési oldaltávolság sok útszakaszon fizikailag nem megoldható, a városi egyirányú utcákban szemben, nagyobb relatív sebességgel találkozó kerékpár és autó esetében pedig szűk utcákban végképp irreális. Ennek megfelelően szofisztikáltabb megoldást javaslunk az előzés vagy szűk úton szemben elhaladás balesetveszélyes helyzetére, elsősorban a minél kisebb sebességkülönbség hangsúlyozásával egy merev oldaltávolság erőltetésével szemben.
11, Javasoljuk a dokumentumban megemlíteni a közúthálózatot extrém sportolásra használó, gyakran ön- és közveszélyes kerékpározás aggasztóan terjedő trendjének problémáját; szeretnénk megoldási javaslatot látni azokra a ma már gyakran előforduló helyzetekre, amikor nagy sebességű országúti kerékpárosok akadályozzák a gépjárműforgalmat és veszélyeztetik a többi közlekedőt és magukat edzés, amatőr verseny címén.
Összességében az anyagot gondosan előkészített, a hazai közlekedés fejlődését jó irányba mozdító anyagnak érezzük. Bízunk benne, hogy a közlekedésben alkalmanként biciklisként részt vevő, de autósként, gyalogosként és a tömegközlekedést is használó emberként a közeljövőben már élvezhetjük is a kerékpáros stratégia megvalósulási folyamatának eredményeit.
