Traffix Bejelentek egy problémát
2025.01.22.

Van egy ötszemélyes jármű, amire nem kell biztosítást kötni, miközben van egy lassabb egyszemélyes, amire meg igen

Valahol valami nagyon félrecsúszott abban a rendszerben, ahol egy 26 kilós villanyrollerre kell kötelező biztosítás, többmázsás, kerékpárnak csúfolt cargobringákra pedig nem.

RT
Rácz Tamás · 2025.01.22. · 2 perc olvasás
Van egy ötszemélyes jármű, amire nem kell biztosítást kötni, miközben van egy lassabb egyszemélyes, amire meg igen

A mostani magyar szabályozás szerint erre a dologra kell kötelező felelősségbiztosítást kötni:

Rollk1

A fenti képen egy Segway Ninebot P65i elektromos roller látható, egy kb. 350 ezer forint értékű eszköz. 28 kg a tömege és 20 km/h végsebességre képes. Legnagyobb mozgási energiája 80 kg-os vezetővel 0,0464 Wh, ennyi energia okozhat kárt, ha a roller belecsapódik egy autóba, gyalogosba, babakocsiba, bármibe.

Erre a járműre ellenben nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni:

Cb1

Cb2

A Decathlon által forgalmazott Velocargo F900 E egy akár öt személyt (egy felnőtt, négy kisgyerek) szállítani képes, 250 kg engedélyezett legnagyobb tömegű, 2,6 méter hosszú jármű, ami 25 km/h maximális sebességre képes. Kétmillió forint az ára. Adataiból számított maximális mozgási energiája 1,674 Wh, ami harminchatszorosa a fenti rollerének.

A furcsa ellentmondás tavaly májusban keletkezett a magyar jogrendszerben, amikor is módosult a kötelező biztosítás alá vont járművekről szóló törvény. A módosítás értelmében kerékpárokra továbbra sem kell KGFB-t kötni, és kerékpárnak minősülnek a 25 km/h sebességnél nem gyorsabb pedelec-rendszerű elektromos kerékpárok, így akár a nehéz teherbiciklik is. A villanyrollerek egy része viszont biztosítási kötelezettség alá került: a 25 kilónál nehezebb és akár csak 14 km/h-nál gyorsabb elektromos rollerekre immár kell kötelezőt kötni.

Először a Magyar Biztosítók Szövetségét kérdeztük meg arról, milyen közlekedésszakmai megfontolások állnak a változás mögött, de ők mossák kezeiket: sajtóosztályuk szerint a MABISZ illetve a biztosítók csak jogkövető szervezetek, semmi közük semmihez, ami magát a szabályozást illeti. "Arról tehát, hogy a pedelecre miért nem kell KGFB-t kötni, a jogalkotót kell megkérdeznie, a Magyar Biztosítók Szövetsége jogkövető magatartást tanúsít, ennek jegyében tájékoztatjuk a magyar társadalmat az állampolgárokat, valamint a biztosítási szektort érintő minden fontos változásról." - írták. (Halkan mondom, hogy a törvényben egy egész fejezet szól a MABISZ-ról, biztosan ők is kíváncsian olvasták minden egyes sorát a Közlönyben, miután a titokzatos Jogalkotó, nyilván tőlük teljesen függetlenül beleírta őket annak idején ebbe a jogszabályba.)

Na de ki ez a jogalkotó? Ahogy utánanéztem a fenti törvény tavalyi módosításainak, a járműkategóriákról, így az említett 14 km/h-s és 25 kilós súlyhatárról egy pénzügyminiszteri  rendelet szól, ez módosult tavaly, de a módosítás az erről a törvényben megtalálható felhatalmazás alapján egy nemzetgazdasági minisztériumi  rendelkezéshez kapcsolódik. 

Úgy tűnik, a közlekedés szabályozása Magyarországon tényleg olyan, mint a foci, hogy mindenki ért hozzá! Ezek után már kvázi kötelességünknek érezzük, hogy mi is beleszóljunk a dologba: a közlekedési szakminisztérium által vezényelt általános közlekedési szabályrendszer-módosítási folyamat keretében felvetjük annak lehetőségét, hogy egy kicsit jobban érvényesülhessen a józan ész a biztosítási kötelezettség kategóriarendszerének kérdésében. Is.