30-azás pro és kontra
Van, ahol (Hollandia) már negyven éve bevezették, van, ahol (Bologna) tünetnek ellene, és van, ahol (Ausztria) megkönnyítették az önkormányzatok számára az ilyen zónák kijelölését. A 30-as zónák kialakításának előnyeiről és hátrányairól ír a KTI közlekedésbiztonsági magazinja.
A cikk kiemeli, hogy általában rendőri jelenlét mellett sikerül ezeket betartatni. Bár a grazi 30-ról (ahol a főutak kivételével mindenhol 30-cal lehet menni) azt írják, hogy az ott „az autósoknak eszük ágában sincs 30-nál gyorsabban hajtani”, korábbi kutatásaink alapján ott is folyamatosan emelkedik az átlagsebesség, ezért rendszeresen szükség van rendőri jelenlétre, hogy az átlagot visszaszorítsák.
Oka van azonban annak is, hogy csak lassan terjednek az amúgy Európa szerte népszerű 30-as zónák. És a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban a politikai akarat hiánya vagy a közlekedők egyes lobbicsoportjainak az ellenállása ez az ok. A 30 km/h-s zónák kialakítása, ha jól csinálják, rengeteg pénzbe kerül.
A teljes cikk itt érhető el.
Egy (újabb) ok a vasúti átjárós balesetre
Egy autós a leengedett sorompót a szemből sütő lenyugvó nap miatt nem észlelte és a csapórúdnak ütközött, azt félig le is törte. Az autója is megsérült, ráadásul vádat is emeltek a 72 éves férfi ellen gondatlanságból elkövetett közlekedés biztonsága elleni vétség miatt. Az ügyészség pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. Ráadásul az autójában keletkezett kárt is neki kell viselnie.
A teljes történet az ORFK-OBB oldalán olvasható itt.
Gyorshajtás, vakmerőség, kerékpárosok – a legnagyobb problémák Ausztriában, és talán másutt is
Az osztrák Közúti Közlekedésbiztonsági Tanács (Kuratorium für Verkehrssicherheit, KFV) több mint ezer embert kérdezett meg Ausztriában arról, hogy jelenleg hol látják a legnagyobb problémát a közlekedésbiztonságban. A leggyakrabban említett válaszok listáját a gyorshajtás és a vakmerőség vezeti, de a válaszok között a kerékpárosokat is gyakran említették.
A válaszadók 55 százaléka úgy véli, hogy Ausztriában az elmúlt években nőttek a feszültségek a közlekedők között, sőt: a reprezentatív felmérés szerint 63 százalékuk „agresszívnek” tartja az egymás közti interakciókat. Különösen a kerékpárok (49%), az elektromos rollerek (35%) és az autók (31%) használóit okolják gyakran az utakon előforduló konfliktusokért. Az egyes csoportok egymást, vagyis a másikat látják okozóként.
Klaus Robatsch, a KFV közlekedésbiztonsági vezetője szerint a gyorshajtás a „figyelmetlenség/eltereltség” mellett folyamatosan a halálos közúti balesetek fő okaként szerepel.
A közúti közlekedésben a „figyelmetlenség/eltereltség” problémája a felmérésben leggyakrabban említett problémák hatodik és hetedik pontjában jelenik meg (lásd a top 10-es rangsort lejjebb). A mobiltelefon használata a volánnál ma már az egyik klasszikus figyelemelterelés. Robatsch számításai szerint: „a mobiltelefon használata kihangosító berendezés nélkül ötszörösére növeli a baleseti kockázatot. Aki pedig azzal van elfoglalva, hogy a volán mögött SMS-ezzen, annak tudnia kell, hogy a baleset kockázata ebben az esetben 23-szorosára nő”.”
„Mivel a kerékpárút-hálózat bővítése túl lassan halad, az autókkal vegyes forgalomban előforduló konfliktusokat viszonylag gyorsan lehetne hatástalanítani a 30 km/h-s zónák kiterjesztésével a városi területeken.”
A kerékpárosokat is általában a közlekedésbiztonság szempontjából jelentős problémának tekintik (3. hely). A szakértő kifejtette: „A kerékpározás környezetbarát közlekedési forma, és egyre népszerűbb. A kerékpáros forgalom növekedése azonban a konfliktusok lehetőségét is növeli. Ugyanakkor a kerékpáros infrastruktúrát ma már több járműkategória használja, mint korábban: az e-bringáktól és e-rollerektől kezdve a széles teherbicikliken át a mopedszerű e-járművekig.”
„Általánosságban elmondható, hogy jelenleg túl kevés kerékpárút van Ausztriában, és a meglévők gyakran túl keskenyek. Mivel a kerékpárút-hálózat bővítése túl lassan halad, az autókkal vegyes forgalomban a 30 km/h-s zónák városi területeken történő kiterjesztésével viszonylag gyorsan lehetne hatástalanítani a konfliktus lehetőségét” – mondja a közlekedési szakértő. Hozzáteszi, hogy a kerékpárutaknak a jövőben szélesebbnek kell lenniük, mint korábban.
A 10 legfontosabb közlekedésbiztonsági probléma a lakosság szemszögéből (csökkenő sorrendben)
- Gyorshajtás
- Nyugtalanság/egoizmus (nem jelez, nem tartja be a közlekedési szabályokat stb.)
- Kerékpárosok
- Ittas és kábítószeres vezetés
- Nem megfelelő közúti infrastruktúra (túl kevés kerékpárút, felújításra szoruló/felújítatlan utak stb.)
- Figyelmetlenség, figyelemelterelés, fáradtság
- Mobiltelefonok és telefonálás a volánnál/forgalomban
- Túl nagy forgalom, túl sok gépkocsivezető/kerékpáros
- Idősebb úthasználók
- Elektromos rollerek
Megvakíthat a kormánydísz
A kormányra ragasztott csecsebecsék, például díszes logók a légzsák kinyílásakor felesleges, azaz extrasérülést, például vakságot okozhatnak – áll az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) még tavaly kiadott jelentésében, melyet a KTI magazinja idéz.
Nos, aki előtt már nyílt ki a légzsák ütközést követően, pontosan tudja milyen érzés, amikor a másodperc tört része alatt az arcába csapódik a felfúvódott zsák. Fájdalmas élmény, még ha utólag az ember pontosan tudja is, hogy még mindig sokkal kevésbé fájdalmas, mint, ha műszerfalat fejelte volna le. Most képzelje el, hogy a nagy sebességgel táguló légzsák maga előtt tol egy fém- vagy keményebb műanyag lapocskát! Ami esetleg széttörik a légzsák kinyílásakor és repeszként csapódik az arcába.
A cikk egyéb, a kormányzás hatékonyságára hatással lévő problémát is kiemel, melyre kevesen gondolnak, pedig a „fékhibánál is veszélyesebb, ha az autó egyik pillanatról a másikra irányíthatatlanná válik”. Ilyen például, ha elmegy a kormányszervo.
A teljes cikket itt lehet és érdemes elolvasni.
München: Új ötlet a lassításért
Münchenben minden nyolcadik autós túl gyorsan hajt – ezt állapították meg a biztosítók baleseti kutatói legújabb, 2022-es tanulmányukban, melyet a Süddeutsche Zeitung idéz. További vizsgálatok megállapították, hogy a gyorshajtókat azonnali bírság kiszabása nélkül is le lehet lassítani, például úgynevezett párbeszédes kijelzőkkel. Ezek jelzik a járművek vezetőinek, hogy a megfelelő sebességgel haladnak-e. Ha „köszönöm” jelenik meg zöld világító betűkkel, akkor minden rendben van. Ha túl gyorsan halad, akkor piros „Lassíts” felirat világít. Felette mosolygó gyerek ujjal mutat a közlekedőre.
München városa már tesztelte az ilyen kijelzőket, és jónak találta őket, ezért akár 50 darabot is telepítenek belőlük. Ez a városnak mintegy 500 000 eurójába kerül. A napelemes, tehát önellátó kijelzők energiatakarékos LED-technológiával működnek.
A szöveges kijelzőket úgy programozták, hogy a fontos, aktuális információk mindig elsőbbséget élvezzenek. Balesetek, forgalmi dugók, útlezárások vagy akár a tévesen közlekedő sofőrök figyelmeztetése esetén ezek az üzenetek egyértelműen elsőbbséget élveznek.
Veszélyesek a megcsavarodott gyerekülés-hevederek?
A gyerekek be- és kiszállítása során a hevederek megcsavarodnak, de mikor válik ez biztonsági kockázattá? – teszi fel a kérdést az ausztrál Drive magazin.
Akad probléma bőven a biztonsági gyermekülésekkel. Már a megfelelő, a gyermeknek is tetsző ülés kiválasztása sem egyszerű feladat, aztán jön a beszerelés, a tisztán tartás, és csak utána, hogy a gyerekeket próbálják rávenni, hogy nyugodtan üljenek, ha egyáltalán beültek. Ezeken túl azonban van olyan probléma, mely következetesen felmerül a szülők számára: a biztonsági gyermekülés vállpántjainak és a felső hevedereknek a megcsavarodása.
És nagyon fontos: a kicsavart autósülés-vállpántok autóbaleset esetén veszélyesek lehetnek.
„A lapos vállpánt egyenletesen osztja el a baleset okozta terhelést a gyermeke érintkezési pontján. Ez csökkenti a vállukra és a mellkasukra ható erőket” – írja honlapján az InfaGroup, ausztrál gyermekülés-gyártó. „A csavart vállpánt ezeket az erőket kisebb területre koncentrálja. Ez növeli a gyermek vállára és mellkasára ható terhelést, ami sérülést okozhat. Az összecsavarodott fülű nehéz műanyag bevásárlószatyor cipelése fájdalmat okoz a kéznek – a megcsavarodott hevederrel is hasonló a helyzet”.
Ráadásul a túlságosan megcsavart heveder baleset esetén csökkentheti a biztonsági rendszer rögzítési teljesítményét, így „a gyermekbiztonsági rendszer ütközés esetén nem működik rendeltetésszerűen, ennek következtében megnő a gyermek súlyos sérülésének kockázata” – mondta Kathy Taylor, a KidSafe Victoria gyermekbiztonsági rendszer általános igazgatója a Drive-nak.
A további tisztánlátás érdekében a Drive átadta a szakértőnek három különböző autósülés felső hevederének képét, hogy lássa, melyiket szerelték be megfelelően. „A középső üléspozícióban lévő gyermekbiztonsági rendszerben a gyermekülés felső hevederét megfelelően használták” – mondja Kathy Taylor. „A bal oldali gyermekbiztonsági rendszerben túlságosan sok a csavarodás, a jobb oldali gyermekbiztonsági rendszer felső hevederén pedig nemcsak túl laza, hanem a hevederben is van egy csavarodás, amelyet könnyen el lehet távolítani.”
Itt felmerül, mennyire legyen egyáltalán feszes az öv? „A felső heveder legyen feszes (mint egy gitárhúr), de ne legyen túl feszes. Ha a felső heveder túlságosan szoros, akkor a gyermek autós biztonsági rendszere leemelkedhet a járműülésről” – magyarázza Taylor asszony. „A felső heveder meghúzásakor ne felejtsük el rögzíteni a heveder laza végét, hogy az ne lógjon ki a járműből, és ne legyen elérhető a gyermek számára. Ha van ilyen, használja a gyermeke autós biztonsági rendszerén található heveder-tárolózsebet.”
Egy gyors keresés a YouTube-on vagy a TikTok-on rengeteg találatot ad a gyermekülés hevederének kibogozásáról szóló videókra. Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módszer az autósülés vállpántjainak kicsavarására az úgynevezett „háromszög módszer”. Lényege, hogy a csatot a heveder aljára helyezzük, majd a hevedert háromszög alakúra hajtjuk, és a csatot visszacsúsztatjuk a háromszög fölé.
A módszer magyarázatát az alábbi videón láthatja:
@countrykidscarseatsafety How to fix a twisted car seat harness from a CPST #carseatsafety #cpst #carseathack #carseatstruggle ♬ original sound - Emily Roberts
Nehéz amerikai elektromos pickup szakítja át a szalagkorlátot és a beton-New Jersey-t is (videó)
Az előzetes tesztek aggodalomra adnak okot, hogy az Egyesült Államokban az út menti védőkorlátok nem ellenfelek az új, nehéz elektromos járműveknek. Erről itt írunk korábban. A Nebraskai Egyetem biztonsági kutatóintézete és a U.S. Army Corps of Engineers 4 tonnás villany-pickupot 60 mérföld/h (96,5 km/h) sebességgel hagyományos szalagkorlátnak ütköztetett – ami alig lassította le.
Most az AP amerikai hírügynökség videót is megosztott erről, mely itt nézhető meg.
Képek: Közúti Közlekedésbiztonsági Tanács (KFV) – Ausztria, Közlekedéstudományi Intézet (KTI), Magyarország Ügyészsége, Süddeutsche Zeitung, University of Nebraska
