Négy ok, amiért a pszichológusok szerint gyorshajtásba keveredhetsz

A gyorshajtás általánosságban is csábító lehet; az emberek számos okból lépik túl az előírt sebességhatárokat, nem csak azért, mert késnek. A The Conversation magazin pszichológusok segítségével gyűjtötte össze a legfontosabb okokat és tanácsokat.

1. Csak hiszed, hogy gyorsabban odaérsz

Talán az egyik legnagyobb mítosz a gyorshajtással kapcsolatban, hogy rengeteg időt spórolsz vele. Valójában a sofőrök túlbecsülik, hogy mennyi időt takarítanak meg a gyorsabb vezetéssel. Egy vizsgálat során, amelyben GPS-rendszereket szereltek fel a résztvevők autóira, a sofőrök átlagosan két perc (!) utazási időt takarítottak meg hetente azzal, hogy gyorsabban hajtottak a megengedettnél.

2. A gyorshajtók gyakran eleve kockázatvállalásra hajlamosabb személyiségek

Egyes járművezetők nagyobb valószínűséggel száguldoznak, mint mások. A visszaesők nagyobb valószínűséggel férfiak, fiatalabbak vagy korábban balesetben érintettek. Azok a járművezetők, akik hajlamosak az impulzusok hatására cselekedni, és változatos „izgalmas” élményeket keresnek, vagy azok, akik hamarabb dühbe gurulnak vagy agresszívak, szintén nagyobb valószínűséggel száguldoznak. Ez azért van így, mert ezek a személyiségjegyek általában véve, és nem csak a volán mögött összefüggenek a kockázatos viselkedéssel.

3. Te és barátaid szerint a gyorshajtás rendben van

Azok a sofőrök, akik általában gyorshajtanak, ezt társadalmilag elfogadhatónak tartják, és vannak olyan barátaik vagy családtagjaik, akik szintén gyorshajtanak. Ezek a járművezetők azokhoz képest, akik nem száguldoznak, kisebb valószínűséggel tartják kockázatosnak a gyorshajtást, vagy érzik úgy, hogy elkapják őket.

Hasonlóképpen, a gyorshajtást tervező járművezetők is hasonlóan vélekednek. Úgy gondolják, hogy a gyorshajtás társadalmilag elfogadható, és kicsi az esélye annak, hogy elkapják őket vagy balesetet szenvednek.

4. Arra reagálunk, ami ma történik

A gyorshajtás másik fontos tényezője, hogy mi történik éppen a sofőrökkel, illetve hogyan érzik magukat. A késés vagy a váratlan késések miatti időnyomás gyorsabb sebességhez vezethet. A gyorshajtás része lehet az agresszív vezetési stílusnak, a frusztráló vezetési helyzetekre adott agresszív reakciónak, vagy olyasminek is, ami azelőtt történt, hogy a sofőr autóba ült.

(A cikk tesz még pár sommás megállapítást is a gyorshajtással kapcsolatban, amelyekhez mi is fűznénk néhány szerkesztői megjegyzést:

A gyorshajtás kockázatos (még akkor is, ha csak egy kicsit is túllépi a megengedettet). A nagy sebesség és a balesetveszély közötti összefüggések nyilvánvalóak. M ár az is veszélyezteti az Ön és utasai, valamint az úton közlekedők biztonságát, ha csak egy kicsit is lenyomja a gázpedált.  Például egy 60 km/h-s zónában a megengedett sebességhatár minden 5 km/h-s túllépése esetén megduplázódik a sérüléssel vagy halállal járó baleset kockázata.

Aztán ott vannak a nagyobb sebességű balesetekkel járó kockázatok, amelyek a halálos és súlyos sérülések valószínűségét növelik. Az olyan balesetek közel egyharmada, amelyekben valaki meghalt vagy megsérült, a nagy sebességnek tulajdonítható. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a baleset előtt az egyik jármű 20 km/h-val vagy annál nagyobb sebességgel haladt a megengedettnél.

Ez a tipikus érvrendszere a közlekedésbiztonságot az alacsony sebességre redukáló gondolkodásmódnak, amivel a Traffix.hu nem ért egyet. Fontos, hogy megkülönböztessünk két dolgot: a baleset bekövetkeztének valószínűségét illetve a baleset súlyosságának mértékét! A nagyobb sebesség súlyosabbá teszi az esetleg bekövetkező balesetet, de önmagában egyáltalán nem biztos, hogy a baleset bekövetkeztét is valószínűsítené! Az adott útszakaszon, adott időben, adott körülmények mellett, adott járművel, adott sofőrrel biztonságos (értsd: a baleset bekövetkeztét saját hibából, sőt: a jármű közelében közlekedők hibájából is kizáró!), de mégis kellően időhatékony sebesség nagyon változékony dolog, nem lehet egy táblával általánosan meghatározni. Ha mégis ezt tennénk, akkor ezt a táblát a legrosszabb képességű járműre és vezetőre, a legrosszabb időjárásra kellene méretezni, ami irreálisan lelassítaná a forgalmat. A sebesség megválasztása, természetesen azért meghatározott szélső határértékek között igenis a járművezető felelőssége kell, hogy legyen, a közlekedés rendszerének pedig az lenne a felelőssége, hogy a járművezetők tisztában legyenek a képességeikkel, illetve ha nem azok, ne is kerülhessenek be a forgalomba járművezetőként.)

Hogyan kerüld el a gyorshajtást idén:

• tervezd meg az útvonalat, és hagyj több időt a váratlan késések esetére;
• hosszú út esetén tervezz szüneteket, ez segít csökkenteni a fáradtságot és a frusztráció lehetőségét;
• ha lehetséges, telefonálj előre, hogy szólj valakinek, ha késni fogsz;
• vedd figyelembe a baleseti kockázatokat, és a gyorshajtással járó balesetekben a súlyos sérülések nagy valószínűségét;
• légy tisztában azzal, hogy a sebességellenőrzés általában megnövekszik az ünnepek alatt, és „bárhol, bármikor” előfordulhat;
• használd az autód vezetőtámogató rendszereit, például az intelligens sebességasszisztenst vagy más olyan rendszereket, amelyek tanácsot adnak vagy szabályozzák a sebességet! Ezek segítenek csökkenteni a gyorshajtás kockázatát.

Találhatsz módot arra is, hogy kezeld a frusztrációt vagy a dühöt, amely gyorshajtáshoz vezethet:

• gondold át a helyzetet, és kérdezd meg magadtól, hogy mennyit számít, ha késel;
• összpontosíts figyelmedet, és helyezd előtérbe saját, utasaid és más közlekedők biztonságát, illetve a gazdaságosságot (a sebességkorlátozás betartása jellemzően kevesebb üzemanyagot fogyaszt);
• változtass útvonalat, vagy használj olyan navigációt, mely nyomon követi a becsült érkezési időt;
• mérlegeld, hogy viselkedésed hogyan befolyásolja a többi járművezetőt vagy utasaidat;
• légy tudatában annak, hogy az autóba való beszállás előtti érzéseid valószínűleg befolyásolják vezetési szokásaidat!

És ne felejtsd, hogy valaki vár téged, és azt szeretné, ha biztonságban megérkeznél!

Index a német kerékpárokon

A német kormány minden kerékpáron engedélyezni akarja az indexet - furcsa módon jelenleg tilos ennek használata. (Arrafelé szigorúbb és pontosabb a szabályozás – például a villogó piros fény sem használható kerékpárokon.) A Német Közlekedésbiztonsági Tanács (DVR) üdvözli ezt a tervet. Manfred Wirsch, a DVR elnöke így nyilatkozott: „Itt az ideje, hogy az StVZO (Közúti közlekedési engedélyezési szabályzat) megteremtse a lehetőséget a kerékpárosok láthatóságának javítására a jelzőkkel – vagy irányjelzőkkel. Az irányjelzők ugyanis hozzájárulhatnak a nagyobb közlekedésbiztonsághoz és a kevesebb sérüléshez az utakon.

A kanyarodási manőverek biztonságosabbak, mert mindkét kéz a kormányon marad, és a kanyarodási szándék jobban látható a többi közlekedő számára, különösen éjszaka. A balra kanyarodó kerékpárosokkal való ütközések gyakran súlyos sérülésekkel járnak, és így csökkenthetők. Visszatekintve látható, hogy a jelzők már beváltak a motorizált kétkerekűeknél és a kis elektromos járműveknél is, és már többek között a több nyomtávú kerékpárok és a kerékpáros utánfutók esetében is engedélyezték azokat”.

Mit ne tegyünk csúszós úton?

AZ ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottságnak van egy hivatalos honlapja, kreszvaltozas.hu címen. Vannak rajta egész érdekes cikkek; igaz, az oldal címéhez is passzoló írás legutóbb 2019-ben jelent meg, ugyanis akkor változott legutóbb a KRESZ, amikor bejöttek a templomos táblák.

A KRESZ változásait kategóriánként közlik: autósoknak, motorosoknak, teherautósoknak, kerékpárosoknak – mindegyik aloldal 2019-ben frissült legutóbb egyébként. És ha már így belefeledkeztünk az oldal elemzésébe, a Piacot hódít a kínai autómárka című cikkek helyett egy ilyen oldalon szívesebben olvasnánk több olyan nem bulváros, nem közhelyes, viszont izgalmas KRESZ-értelmezéseket vagy legalább közlekedésbiztonsági gondolatébresztéseket, mint amilyen ez a cikk is.

Bár a tapasztalatunk az, hogy a fotelban olvasva nem lehet megtanulni vészhelyzeteket megoldani, de első lépésnek (gondolatébresztésnek) fontosak a cíkk főbb megállapításai. Csak címszavakban a lényeg:

• Ne induljunk nagy gázzal!
• Menetben kerüljük a hirtelen terhelésváltásokat!
• Ne lépjük át az adott helyzet által megengedett sebességhatárokat!
• Ne pánikfékezzünk!
• Jégbordás úton ne előzzünk!

Ne vezess betegen! De tényleg NE!

A KTI közlekedésbiztonsági magazinja igen meggyőző cikket közöl arról, miért nem jó, ha betegen és/vagy gyógyszeres kezelés alatt ülünk volán mögé. Konkrét balesetek igazolják, hogy ez tényleg felelőtlenség. A cikk, melyet ITT találsz és nagyon ajánljuk, hogy olvasd el részletesen, betegségtípusokra bontva ad tüneteket és tanácsokat.

Képek: KTI, ORFK-OBB, The Conversation, Unsplash