A magyar sajtóban ősszel kötelező elem, hogy írjunk/írjanak a vadveszélyről, mely ilyenkor, a szarvasbőgés idején igazán komoly probléma.
Rendszeresen szemlézzük a nemzetközi sajtót közlekedésbiztonsági hírek után kutatva, és beugrott, hogy a megszokott, de igen szerteágazó keresési hírcsatornáinkon nem találkoztunk efféle írással. Nem ír erről például a legnagyobb német autóklub, az ADAC, sem az osztrák autópálya-kezelő ASFINAG – ezek jutottak eszünkbe első körben, mert ők rendszeresen és felelősen figyelmeztetnek az aktuális és/vagy rendkívüli és/vagy szezonális problémákra, veszélyforrásokra. De ugyanígy nincs figyelmeztetés a további német, osztrák, svájci, francia, olasz, spanyol sajtóban sem...
Magyarországon pedig hemzsegnek a cikkek, ahogy a Vadveszély táblák is.
Legutóbb a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által kiadott közlemény nyomán söpörtek végig írások a magyar neten. A legteljesebb körű biztosítást ajánlják, vagyis a teljes körű cascót, illetve legalább a vadkárra kötött kiegészítő biztosítást a KGFB mellé a vadbalesetek kárainak megtérítésére. És ennek lehet alapja, bár nyilván nagyon kell figyelni az – apró betűs – részletekre.
Bár évről évre nem látszik jelentős változás, hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad, leginkább őz (5800), szarvas (1200), vaddisznó (409) pusztult el gépjárművel történt ütközés következtében Magyarországon.
És itt jön a lényeg: az FBAMSZ emlékeztet arra, hogy a vadgazdálkodási törvény 2023. júliusi módosítása nyomán a vaddal történt ütközésért csaknem minden esetben az autó vezetője a felelős, és ha a vad elpusztult, akkor annak értékét is neki kell megtérítenie! A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára.
Ez megítélésünk szerint immáron több szempontból is aggasztóan veszélyessé teszi a járművezetést. Egyfelől az egész országot teleszórták ugrós szarvasos táblákkal az elmúlt években. A KRESZ erről annyit ír, hogy az „Állatok” tábla „azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élő állatok megjelenésével fokozottan számolni kell.” A 20/1984. (XII. 21.) kilométer rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről pedig ezt: „Az ’Állatok’ jelzőtáblát olyan útszakaszon lehet elhelyezni, ahol rendszeres állathajtás van, vagy ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi.” A valóságban ez azt jelenti, hogy fokozott óvatossággal kell vezetni. Mit jelent ez például az M7-es autópályán, ahol a határtól Budapestig szinte folyamatosan „Állatok” tábla hatálya alatt, tehát fokozott óvatossággal kell autóznunk? Menjünk 80-nal? 60-nal?
A témáról szóló cikkek megjegyzik, hogy a törvény hatályos változata kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbalesetben jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége – hívta fel a figyelmet a szövetség. („Jó eséllyel” – köszi.)
Akárhogy is, jogilag – nem gyorsforgalmi úton - más felelős rajtunk, a járművezetőkön (pontosabban a jármű üzembentartóján) kívül NINCS. Nem lehet, hogy ez elkényelmesíti azokat, akiknek dolguk lenne a közlekedők és az állatok védelme?
