Lemondott posztjáról Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. A döntés hátterében – mint azt a Telexnek adott élő interjújában elmondta – hosszú hónapok feszültsége, bizalmi válság, kiszámíthatatlan politikai környezet és nehéz pénzügyi helyzet áll, amely ellehetetlenítette a professzionális munkát.

Pénzügyi válság: 10,2 milliárd forintos inkasszó és likviditási problémák

A lemondás bejelentésével egy napon a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszózott Budapest számlájáról. Erre reagálva Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy leállítja három budapesti vállalat, köztük a BKK kifizetéseit a Főváros részéről.

Walter Katalin szerint ez a BKK működését tekintve azt jelenti, hogy nagyon szoros likviditásmenedzsment mellett működnek. A vezérigazgató kifejtette: bevételeik egyharmada a menetdíjból és szociálpolitikai bevételekből származik, a többi pedig gyakorlatilag a Fővárostól jön, amely viszont csak likviditás alapon tud finanszírozni. Az inkasszó egy olyan helyzetben történt, amikor nyilvánvaló volt az ÁSZ-jelentésből, hogy a Főváros alapvető feladata a budapesti közszolgáltatások ellátása. És ezek most veszélybe kerülnek.

Állami támogatás elenyésző a BKK költségvetéséhez képest

Walter Katalin hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedés egy városban természetes módon nem működik nyereségesen, ez mindenhol így van, csak a bevételi struktúrák különböznek. Külföldi példákkal ellentétben, mint a londoni Transport for London, amely jelentős ingatlanvagyonból vagy behajtási díjakból szerez bevételt, a BKK esetében a bevételek mintegy egyharmada származik menetdíjból.

Az évente emlegetett 12 milliárd forintos állami támogatás elenyésző összeg a BKK mintegy 270 milliárd forintos éves költségvetéséhez képest, ráadásul ez az összeg is oszlik az agglomerációs megállapodás keretében.

Politikai válság: elutasított beszámoló és bizalmi szavazás

A nehéz pénzügyi helyzeten túl a politikai környezet és a bizalom hiánya is hozzájárult a lemondáshoz. Az elmúlt napokban a Fővárosi Közgyűlés Fidesz és Tisza párti többsége nem fogadta el a BKK éves beszámolóját. Walter Katalin elmondta: gyakorlatilag egyetlen beszámolót sem fogadtak el, és szerinte ennek valószínűleg politikai üzenete volt.

A beszámoló elfogadásának elmulasztása a Cégbíróságnál problémákat okozhat, bírságolásokhoz vezethet, végső soron akár törlés is előfordulhat. Ez a helyzet a pénzügyi finanszírozást is veszélyezteti.

Április 30-i közgyűlés: a fordulópont

A vezérigazgató számára az első igazi pillanat, amikor felmerült a lemondás gondolata, az április 30-i közgyűlés volt, ahol a fővárosi cégvezetőkre név szerinti, kvázi bizalmi szavazást kértek. Mint fogalmazott:

„nagyon mély levegőt kellett vennem hogy hú, lehet-e egy ilyen bizalmi válságban és egy ilyen nehéz legitimációs helyzetben tényleg jól tovább dolgozni.”

Bár Karácsony Gergely akkor nem hívta vissza a cégvezetőket, a helyzet folyamatos feszültséget okozott.

Kritika a pályázati folyamatról

Különösen nehéznek találta a vezérigazgató a budapesti cégvezetők kiválasztására meghirdetett pályázati folyamatot. Elmondása szerint:

„profizmust várnak el a jelentkezőktől, méghozzá piaci profizmust, és közben van egy teljesen kiszámíthatatlan és a minimális feltételeknek nem megfelelő, gyakorlatilag dilettáns és egyébként sokféle szempontból diszkriminatív folyamat”.

A lemondásáról szóló döntés szerinte szorosan összefüggött azzal, hogy nem kívánt újra pályázni. Úgy érezte, egyszerűen nem szeretne és nem is tud „megtűrt vezérigazgató” lenni „legitimáció nélkül”.

BKV IT-szerződések vitája és Vitézy Dáviddal való konfliktus

Az interjúban szóba került a BKV IT-szerződéseivel kapcsolatos vita is, amely kapcsán Vitézy Dávid, a BKK egykori alapító vezérigazgatója posztjában a BKK vezérigazgatóját áttételesen érintő korrupciógyanús ügyekre utalt. Walter Katalin határozottan visszautasította a korrupciógyanút:

„Én pont azért jöttem ebbe a szektorba hogy bebizonyítsam, lehet korrupciómentesen és hatékonyan önkormányzati céget működtetni. És én erre büszke vagyok.”

Kapcsolatát Vitézy Dáviddal nehéznek írta le a politikai környezet miatt. Bár a szakmai diskurzusuk normális volt, nehezen viselte, hogy valakinek „két feje van és van a politikusi amivel ha éppen az tetszik neki akkor a sárba húzza a nevemet minden nélkül lájkokért”.

Eredmények és fejlesztések a BKK élén

A nehézségek ellenére a BKK élén eltöltött időszakot összességében nagyon produktívnak és eredményesnek nevezte. A legfontosabb eredmények közül kiemelte:

• Budapest Go alkalmazás: havi másfél millió aktív felhasználóval
• Bubi: szívügyének nevezte
• E-jegy: a rendszer kiterjesztéséhez vezető út első lépése
• Szervezeti fejlesztés: sikerült professzionalizálni a szervezetet, a kultúrát, az együttműködést

EU-források bizonytalansága

Fájó pontként említette az EU-forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, ami miatt számtalan fejlesztés közbeszerzése feltételes eljárásként fut. A magyar állam több mint két éve nem kötötte meg a támogatási szerződéseket a kormányhatározatok ellenére sem. Példaként hozta a Göncz Árpád városközpont aluljáró akadálymentesítését és a nagykörúti bringasáv megújítást.

Kommunikációs hibák tanulságai

Korábbi, járatritkítással kapcsolatos kommunikációs hibájáról elmondta, sokat tanult belőle. Fájdalmasnak találta, hogy „mennyire félreérthetők ezek a mondatok”, különösen, hogy szerinte mindig a budapestiek és az ügyfelek voltak az első szinten számára.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Jövőbeli terveiről szólva elmondta, először kipiheni magát. Hozzátette:

„én még mindig hiszek abban, hogy én egyszerűen imádom ezt a várost és itthon szeretnék élni".

Utódjának azt tanácsolta, hogy akár írásban, aláírással rögzítse a frakciókkal a következő év céljait és az együttműködés módját.

Az interjúra Bubival érkezett, kiemelve, hogy ez nagy szabadságérzetet ad számára, és örül, hogy Budapesten egyre jobb lehetőségek vannak a kerékpározásra. Mint mondta, a Bubi használatát „ezt nem tudják elvenni”.

A teljes interjú itt megtekinthető.