Az autóvezetés közbeni mobiltelefon-használat hamarosan a német büntetőjog könyveiben találhatja magát – méghozzá a legsúlyosabb közlekedési vétségek között. A szakértők javaslata szerint a jelenlegi szabályozás, mely csupán pénzbírságot és büntetőpontot von maga után, nem elegendő a probléma kezelésére.
A német Zeit cikke szerint a közlekedésbiztonsági szakértők azt szeretnék elérni, hogy a mobiltelefon nyomkodása vezetés közben bűncselekménynek minősüljön. Ha a javaslatot elfogadják, az a Büntető Törvénykönyv (Strafgesetzbuch) kiegészítését jelentené.
Jelenleg, ha valakit mobiltelefon használatán érnek tetten vezetés közben, „mindössze 100 euró bírsággal és egy büntetőponttal kell számolnia – legalábbis, ha nem történik semmi baj”. Azonban a balesetkutatók véleménye szerint a mobiltelefon kézbevétele a volánnál nem csupán apró kihágás, hanem büntetőjogi kategóriába kellene tartoznia.
A német büntetőjog már most is tartalmaz hétpontos listát, melyek alapján az autóvezetők „durván közlekedésellenesen és meggondolatlanul” cselekednek, és melyek különösen gyakran vezetnek súlyos balesetekhez. Ide tartozik például az elsőbbség figyelmen kívül hagyása vagy a szabálytalan előzés. Az új ajánlás szerint a vezetés közbeni mobiltelefonok, tabletek vagy navigációs rendszerek miatti figyelemelterelést is fel kellene venni erre a listára. Ez pedig azt jelentené, hogy aki kommunikációs eszközei miatt elvonja a figyelmét a vezetésről, az már nem csupán szabálysértést követne el. Az ilyen vétségekre akár öt év szabadságvesztés vagy pénzbírság is kiszabható lenne Németországban, legalábbis, ha „durván közlekedésellenesen és meggondolatlanul” veszélyeztetik egy ember életét vagy idegen, jelentős értékű dolgokat.
A lista, mely 1964-ben készült, a nemrégiben megtartott közlekedési bírósági konferencián komoly vitákat generált, hogy vajon megfelelően tükrözi-e a mai közlekedés veszélyeit. Ewald Ternig, a Rajna-vidék-Pfalzi Rendőrségi Főiskola munkatársa kritizálta, hogy „néhány gyakori közlekedési cselekmény, amely a közlekedők számára halálos kimenetelű lehet, nincs felsorolva”. A biztosítók balesetkutatói 474 254 személyi sérüléssel járó balesetet tartalmazó adatbázist elemeztek, hogy felmérjék a jelenlegi „halálos bűnök” valós veszélypotenciálját. Az eredmények szerint a halálos balesetek mindössze 0,03%-ában játszott szerepet a nem megfelelően megjelölt álló jármű. Ezért a konferencián azt javasolták, hogy ezt a viselkedést töröljék a listáról. A halálos balesetek leggyakoribb oka az elsőbbség meg nem adása volt (28%).
A mobiltelefonok miatti figyelemelterelés szerepét statisztikailag nehéz megállapítani. Ezt már mi is megállapítottuk korábban készített részletes tanulmányunkban. „A szám olyan kicsi, hogy nem tükrözi a valóságot” – mondja Kirstin Zeidler, a németországi Biztosítók Baleseti Kutatóközpontja (UDV) vezetője, hozzátéve, hogy „rendkívül nagy a látencia, mert a bizonyítás nagyon nehéz.” A vádlottaknak maguknak kellene elismerniük, hogy a baleset pillanatában a kijelzőt nézték. És pont ez az egyik oka annak, hogy a konferencián nem mindenki támogatta a mobiltelefon-használat felvételét a német Büntető Törvénykönyvbe. Philipp Schulz-Merkel közlekedési jogász nem tartja célravezetőnek a „halálos bűnök katalógusának” bővítését. Hozzátette, hogy a mobiltelefon-használat megszegése gyakran inkább figyelmetlenségből, mintsem meggondolatlanságból vagy önző indítékokból ered. Ez utóbbiak azonban szükségesek lennének a büntetőjogi alkalmazás indoklásához. Véleménye szerint a jelenlegi szankciórendszer elegendő. Schulz-Merkel ehelyett magasabb bírságokat és megelőzési megközelítéseket, például kötelező technikai vezetéstámogató rendszereket javasol.
A technológia azonban megoldhatja a nehéz bizonyíthatóság problémáját. 2024 közepe óta az újonnan értékesített járművekben – a repülőgépekhez hasonlóan – fekete dobozokat kell beszerelni, melyek rögzítik a baleset előtti és utáni rövid időszakot. 2026-tól pedig kötelezővé válnak az úgynevezett figyelemelterelés-asszisztensek. Ezek felismerik, ha a tekintet elfordul a vezetésről, és figyelmeztető jelzést adnak le. „Meg lehetne határozni, hogy ezeket az eseményeket rögzítsék a fekete dobozban, és baleset után kiolvassák” – mondja Zeidler. Már az is csökkenthetné a figyelemelterelő helyzeteket, ha az autósok tudnák ezt. Ehhez azonban szükséges lenne csökkenteni a rendőrség számára a fekete dobozból származó adatok felhasználásának akadályait. Zeidler ezt fontosabbnak tartja, mint a figyelemelterelés tényállásának felvételét a „halálos bűnök” paragrafusába.
Olaszországban a magas bírságok elrettentő hatására építenek: a vezetés közbeni mobiltelefon-használatért ott 1000 euró bírságot kell fizetni. „Németországban összességében túl alacsony a szankciók szintje, ez a mobiltelefon-használatra is igaz” – mondja Zeidler. Aki Németországban telefonálás közben a volánnál lebukik, annak 100 euró bírsággal és 1 büntetőponttal kell számolnia. Ha valakit veszélyeztetnek vagy baleset történik, a bírság akár 200 euró is lehet, emellett két pontot és egy hónap vezetési eltiltást is kiszabhatnak. Ennek ellenére az UDV nem a pénzbírság emelését javasolja, hanem egységesen két büntetőpontot. Zeidler ezt kutatási projekttel indokolja, amelyben megkérdezték a kísérleti személyeket, hogy mikortól hagynának fel ezzel a szabálysértéssel. „A határ két büntetőpontnál volt.” Emellett ez a szociálisan igazságosabb szankció, mert jövedelemtől függetlenül mindenki elveszítheti a jogosítványát – míg egy pénzbírság egyeseknek fájdalmasabb, mint másoknak.
Hogy a konferencia ajánlásait átültetik-e a gyakorlatba, a törvényhozás dönti el. Zeidler szakértő bizakodó, hogy a szakemberek javaslatait figyelembe veszik. A múltban is gyakran születtek ezekből törvények Németországban.
