A németországi baleseti statisztikák aggasztják a szakértőket

Amint azt a statisztikák ismételten bizonyítják, a balesetek mintegy 90 százalékáért az ember a felelős. Annak érdekében, hogy bizonyos mértékig kompenzálja az emberi hiányosságokat és a helytelen viselkedést a gépjármű volánja mögött, az autóipar évek óta egyre inkább a vezetőtámogató rendszerekre támaszkodik, amelyek képesek a kritikus közlekedési helyzetek korai felismerésére, a veszélyekre való figyelmeztetésre, és szükség esetén aktívan beavatkoznak a helyzetbe.

A DEKRA szakértői szervezet idén is közzétette jelentését, melyből kiderül, hogy a közúti halálesetek számának alakulása Németországban elmarad a kitűzött céloktól. A Nemzeti Közúti Biztonsági Program 2021-hez képest 2030-ig 40 százalékkal kívánja csökkenteni a halálos balesetek számát, de a jelenlegi, 2023-ra vonatkozó előrejelzés azt mutatja, hogy Németország nem áll jó úton a cél elérése felé.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelenleg azzal számol, hogy 2023-ban összesen mintegy 2750 halálos áldozatot követel a közúti közlekedés Németországban. A 2030-ra vonatkozó célkitűzés alapján azonban ennek a számnak már 2300 alatt kellene lennie. „A jelenlegi számok világosan mutatják, hogy minden érintett félnek fokoznia kell a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló erőfeszítéseit, ha nem akarunk elmaradni a Németországban kitűzött céltól” – kommentálja Jann Fehlauer, a DEKRA Automobil GmbH ügyvezető igazgatója.

Uniós szinten a cél még ambiciózusabb: itt a cél az, hogy a halálos balesetek száma 2030-ra a 2020-as szinthez képest a felére csökkenjen. „A németországi adatok az EU-ban jóval több mint tíz százalékot tesznek ki – így a németországi fejlesztések az uniós célok eléréséhez vezető út alapvető építőkövei is” – mondja Fehlauer.

A DEKRA szakértője egy kiindulópontot tart különösen fontosnak ahhoz, hogy 2030-ra Németországban ne legyen több, mint 1500 halálos áldozat 2030-ig – nevezetesen az emberek viselkedésének befolyásolását. „A járműtechnológia és az infrastruktúra fontos cselekvési területek, amelyeken már sokat tettünk és még sokat lehet elérni. Az ezeken a területeken hozott intézkedések azonban inkább közép- és hosszú távon fejtenek ki hatást” – mondja Fehlauer. „Időbe telik például, amíg az asszisztens rendszerek és az automatizált vezetési funkciók széles körben elterjednek. Ugyanez vonatkozik az infrastruktúrában bekövetkező változásokra is. Számunkra egyértelmű, hogy a 2030-ra kitűzött célokat nem lehet csak ilyen intézkedésekkel elérni.”

Fehlauer ezért azt javasolja, hogy a Nemzeti Közúti Biztonsági Program végrehajtása során rövid távon az emberi tényezőre összpontosítsanak. „Különösen a veszélyeztetett úthasználókra, például a gyalogosokra, a kerékpárosokra és az e-robogókra kell nagyobb figyelmet fordítani. Számuk ugyanis a mindannyiunk által kívánt mobilitási változás következtében növekszik – ami a balesetekre nézve is következményekkel jár.” Az emberi viselkedésre vonatkozó közlekedésbiztonsági intézkedéseknek ezért kifejezetten a gyalogosokkal és kerékpárosokkal történő balesetek megelőzésére kell irányulniuk.

Felmérés szerint a legtöbb közúti erőszakos incidensért egy adott típusú sofőr a felelős

Az ausztrálok körében végzett új felmérés szerint a férfi sofőrök körében elterjedt a közúti agresszív viselkedés általános növekedése az utakon. A Drive magazin cikke szerint a Budget Direct biztosítótársaság 825, 18 év feletti ausztrál állampolgárt kért meg arra, hogy osszák meg a közúti dühöngéssel kapcsolatos tapasztalataikat, majd a válaszokat összehasonlította egy 2021-ben végzett hasonló felmérés eredményeivel.

A felmérés szerint 2020 óta 18 százalékkal nőtt azoknak a közlekedőknek a száma, akiket szóbeli sértegetés ért az utakon, a válaszadók 83 százaléka mondta, hogy már kiabáltak, szidalmazták vagy durva gesztusokat kaptak más közlekedők részéről.

A férfi járművezetők felülreprezentáltak az adatokban: a 2021-es 38 százalékról 2023-ra 48 százalékra nőtt a férfiak aránya, akik az elmúlt 12 hónapban közúti erőszakos incidensben érintettek voltak. A megkérdezett férfi járművezetők 51 százaléka vallotta be, hogy kiabált, káromkodott vagy durva gesztusokat tett egy másik járművezetővel szemben, ami a 2021-es 40 százalékos arányról emelkedett.

A tanulmány szerint a 25-34 éves járművezetők volt az a korcsoport, amelyik a legnagyobb arányban tapasztalta – vagy követte el – a közúti haragos incidenseket.

Aggasztó, hogy 2021-ről 2023-ra megduplázódott azoknak a járművezetőknek a száma is, akik bevallották, hogy szándékosan bántottak vagy fenyegettek meg egy másik közlekedőt.

A felmérés arról is megkérdezte a válaszadókat, hogy melyik autótípusok a leggyakoribb szereplői a közúti dühkitöréseknek, és a megkérdezettek 49 százaléka a Holden-tulajdonosokat jelölte meg a legagresszívabb sofőrként az utakon. (A Holden gyakorlatilag az ausztrál Opel.) Ezt követték a BMW, a Ford és a Mercedes-Benz sofőrjei, míg a Kia sofőrjeit ritkábban azonosították agresszívként, a válaszadók mindössze három százaléka nevezte meg a koreai autómárkát, amikor a közúti őrjöngés elkövetőit azonosította.

A válaszadók szerint a közúti dühkitörések többségét más járművezetők veszélyes viselkedése váltotta ki, 41 százalékuk pedig azt mondta, hogy visszatartaná őket a közúti dühkitörés elkövetésétől, ha a másik autó L-rendszámtáblát viselne, vagyis látszana, hogy tanulóvezető, nem gyakorlott sofőr.

Az ausztrál magazin egy listát is közzétesz a közúti agresszió kezelésére vonatkozó tippekként:

• Ne vágjon vissza.
• Maradjon udvarias és udvarias, még akkor is, ha mások nem azok.
• Ha a másik sofőr ön előtt van, lassítson, hogy növelje a járművei közötti távolságot.
• Ha követik Önt, tartsa egyenletes sebességét, vagy húzódjon félre, hogy elengedje őket.
• Ne szálljon ki a járműből!
• Ha zaklatják és követik, ne menjen haza. Menjen a legközelebbi rendőrőrsre.

Hogyan vigyünk haza ügyesen/szabályosan a karácsonyfát

Az Autószektor összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a karácsonyfa autós hazaszállításáról; van köztük hasznos is:

• ne befolyásolja a jármű stabilitását,
• egy hirtelen manővernél se essen le a tetőről vagy ne boruljon a nyakunkba,
• ne korlátozza a kilátást az autóból,
• ne takarja el a rendszámot, a féklámpákat meg pláne,
• ne karcolja össze az üléseket

Mi hozzátesszük, hogy érdemes ponyvával, papírral, rossz ágyneművel kibélelni a területet az utastérben, ahol szállítjuk, különben a kárpitból még jövő májusban is az ide-oda pattogó tűleveleket húzkodhatjuk vagy dörgölhetjük rajta a gyantafoltokat.

Vannak szabályok is, melyeket be KELL tartani. Például a KRESZ szerint a tetőcsomagtartón szállított rakomány előre és hátra is maximum 40-40 centimétert nyúlhat túl az autón, oldalirányban pedig nem nyúlhat túl a járművön.

Továbbiak a cikkben.

Képek: Autószektor, DEKRA, Drive