Vajon mire való a képen látható szolárpanel egy autó tetején? A legegyértelműbb tipp az lehetne, hogy ez bizonyára ez villanyautó, netán konnektoros hibrid teteje, a napelem pedig az akkucsomagot tölti. Pedig nem. Van ugyan elektromos autó, aminek tényleg van napelem a tetején, de ezeknél a kocsiknál sem feltétlenül az akku töltésére való egy ilyen kis napelem-tábla.
Egy villanyautó hétköznapi elektromos használati eszközeinkhez képest szinte felfoghatatlan mennyiségű elektromos energiát használ jellemzően 1,5-2,2 tonnás teste mozgatásához. Egy modern televízió nagyjából 500 órán át tud üzemelni annyi áramból, amennyit egy villanyautó egy Budapest-Szeged úton fogyaszt. Egy fél négyzetméteres napelem teljesítménye pedig nagyjából pont egy ilyen tévé működtetéséhez lenne képes elég.
Készültek persze napelemes villanyautók a közelmúltban, ilyen például a fenti képen látható Lightyear 0 modell, amelyből alig néhány darab került forgalomba. A napelemes villanyautó 5 négyzetméternyi napelemével mindösszesen 10 kilométernyi hatótávot képes generálni óránként, mindezt olyan légellenállási együttható mellett, amiről az átlagos járművek álmodni sem mernek: egy hétköznapi autóban mindez óránként kevesebb mint 5 kilométerre lenne elég. Ráadásul a Lightyear 0 a rövid forgalmazása során nagyjából 100 millió forintba került, nagyrészt pont a különlegesen hatékony napelem-rendszerének köszönhetően.
A konnektoros hibrid Toyota Priusok napelemes teteje még mindig nagyjából négyszer akkora, mint az eredeti fényképünkön látható tetőablak-panel. Ám még a Prius napeleme is naponta legfeljebb csak 6 kilométernyi hatótávolsággal tudja növelni az akkucsomag töltöttségét, ráadásul ezt is kizárólag parkoló helyzetben. Menet közben a gyári extraként elérhető napelem csak a fedélzeti rendszereket ellátó, 12 voltos akkumulátort tudja tölteni.
Hogy mennyi napelem kell a hatékony áramtermeléshez, azt egy kísérleti Priuson lehet a legkönnyebben szemléltetni. A fenti képen látható kocsival 2019-ben ugyanis a Toyota megmutatta, hogy mi történik, amikor minden hasznosítható felület csúcstechnológiás napelemet kap egy autón. Ehhez a tető mellett a gépháztető, a hátsó szélvédő és a csomagtartó is fekete panelekkel bővült, a végeredmény pedig egy olyan Prius, ami napi szinten akár 44,5 kilométernyi áramot is képes megtermelni a 860 watt teljesítményű napelemparkjával. Mindehhez azonban nagyon drága és nagyon sérülékeny panelekkel dolgozik a prototípus, az autógyártásban használt napelemek még ugyanekkora felületen is csak a töredékét lennének képesek megtermelni ennek az energiának.
Az első képünkön látható, a maga idején extraként kínált napelemnek semmi köze a hajtáshoz. A kis napelemtábla egyébként egy nagyjából 25 éves autón található; egy 2,5 literes, V6-os elrendezésű dízelmotorral szerelt Audi Allroad Quattro tetőablakát helyettesíti:
Az Audi Solar Sunroof névre keresztelt extra a hivatalos korabeli leírás szerint egy napelemekkel kombinált tetőablak, amely az autó klímaberendezéséhez tartozó ventilátornak biztosít áramot, amikor az autó a tűző napon parkol. Ekkor ugyanis akár 70-80 fokosra is felmelegedhet egy fekete autó utastere, ilyen hőmérséklet esetén pedig aligha kellemes élmény beülni és elindulni. Amikor tehát a napelem elég áramot termel, akkor az autó klímaberendezése elkezdi beáramoltatni a jóval hidegebb kinti levegőt, ami elméletben akár 50 százalékkal is csökkentheti az autóban uralkodó hőmérsékletet. Nem is rossz mindez egy 30 éves technikától - mert ennyi idős az ötlet: az első ilyen tetőablakokat a D2 belső jelöléssel illetett Audi A8 modellek kapták meg, 1994-ben! (Később a Skodánál is rendelhetővé vált az extra, egy időben a Superbek tetejére lehetett kérni ilyet.)
Vajon ez az extra mennyire működik a valóságban? Az Audizine közösség egyik fórumposztja éppen erről az extráról kérdezi a tulajdonosokat, ahol egy nagyon részletes választ közölt az egyik hozzászóló. Egy bézs és egy sötétkék autót állítottak egymás mellé, az utóbbi rendelkezett a napelemes tetőablakkal. A 34,5 fokos külső hőmérséklet és a tűző napsütés a bézs autóban 54 fokot, a sötétkék autóban pedig 50 fokot eredményezett. Ugyanezt a kísérletet enyhén kibillentett tetőablakokkal is megismételték, állításuk szerint a bézs autóban így 52 fok, míg a sötétkék, ám napelemes tetőablakkal szerelt autóban mindösszesen 41,6 fok volt a legmagasabb mért hőmérséklet.
