Aquaplaning, oldalszél, vadállatok és így tovább: a járművezetők gyakran kerülnek stresszes helyzetekbe a volánnál, különösen az őszi utakon. Aki jól felkészült és helyesen reagál, biztonságosabban közlekedik az utakon – mondja Bernd Mayländer, a Forma–1 biztonsági autójának pilótája. Legfontosabb alapvető tippje: mindig legyünk éberek és számítsunk mindenre.
A német DEKRA minősítő intézet (ez a márka Michael Schumacher általuk szponzorált baseball-sapkájára írva lett világhírű) által közölt cikkben Mayländer kiemeli, hogy ez mindenekelőtt a folyamatos odafigyelést, pontosabban a nem figyelemelterelt vezetést jelenti, azaz hogy például ne ragadjon a tekintetünk/figyelmünk az infotainment rendszeren és/vagy a mobiltelefonon. „A vezetés összetett feladat, és az is marad, és a lehető legjobban kell rá koncentrálnunk. Túl gyakran hagyjuk, hogy rutinba ringassuk magunkat, és hamis biztonságérzetet alakítsunk ki” – mondja a szakember. „Ilyenkor például nem tartunk elég távolságot az előttünk haladó járműtől – pedig éppen ez a biztonsági távolság az, ami kritikus helyzetben mindent megváltoztathat.”
Aquaplaning: amikor az autó szó szerint úszik
Az ilyen előrelátó vezetés segít például az aquaplaning, (vízen futás) veszélyeinek minimalizálásában. Heves vagy hosszabb ideig tartó esőzéskor az útfelületi tulajdonságoktól függően víz gyűlhet össze az úton. A mélyedések különösen hajlamosak erre. „Minél hamarabb felismerem, hogy az előttem lévő út nem csak nedves, annál jobban tudok reagálni”. A legfontosabb dolog a lassítás. „Az aquaplaning esetén vízréteg tolódik ékszerűen az útfelület és a gumiabroncsok közé, és a jármű ezen kezd siklani. A fékezés és a kormányzás ilyenkor nehézkes, mert a kerekeknek nincs jó kapcsolatuk az aszfalttal. Ha azonban már előzetesen csökkentem a sebességet, ez segíthet abban, hogy a kritikus helyzet eleve ne alakuljon ki.”
A gumiabroncsok állapota és mindenekelőtt a futófelület mélysége is szerepet játszik az aquaplaning kialakulásában. „A versenyeken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a futófelület nélküli abroncsok gyakorlatilag nem képesek elvezetni a vizet. Ez megnehezíti az egyenes haladást nedves pályán” – mondja Mayländer. Hasonló a helyzet a normál közúti autóknál is: minél jobb állapotú a gumiabroncsok futófelülete, annál jobban irányíthatóak maradnak a kerekek nedves úton, és a fékerőket is jobban tudják továbbítani. „Tudomásul kell vennünk, hogy a gumiabroncsok az egyetlen kapcsolatunk az úttal, ezért figyeljünk a futófelületre, a légnyomásra és a gumiabroncsok általános állapotára” – mondja.
Kritikus helyzetekben ne kormányozzunk túl sokat
A helyes kormányzás nemcsak aquaplaning esetén, hanem más kritikus helyzetekben is kulcsfontosságú lehet – például amikor az úton hirtelen felbukkanó akadályt, például vadállatot kell kikerülni. „Fontos, hogy pontosan oda kormányozzak, ahová menni akarok” – mondja Mayländer. Ez elsőre közhelynek hangzik, de alapvető biztonsági tipp: „Ha kritikus vezetési helyzetben túl keményen kormányzom, gyakran rontok a helyzeten. A kormányzási beavatkozást pontosan mérlegelni kell. A megfelelő tekintet döntő fontosságú, mert ahová nézek, oda kormányzom a járművet”.
Fontos a kanyarodáskor a szakember szemszögéből: mindig fékezz és kormányozz! „A cél mindig az kell legyen, hogy elkerüljük az akadály előtti ütközést. De ha ez nem lehetséges, a sebesség döntő szerepet játszik a következményekben. Ezért számomra minden kitérő manőver egyben fékezési manőver is.”
A kormányzással ellentétben a fékezésre a modern járművekben a következő érvényes: „Sokan nem mernek teljes erővel fékezni. Ez hiba” – mondja Mayländer. „A mai járművek ABS-ével egyáltalán nem tudok ’túl erősen’ fékezni” – magyarázza, és a kritikus helyzetekre az úgynevezett ütközéses fékezést ajánlja. „Lefordítva ez azt jelenti: teljes fékezés. Egyesek számára ez eleinte nagy erőfeszítést igényel. Éppen ezért lenne fontos, hogy begyakoroljuk – például vezetésbiztonsági tanfolyamon”.
Helyes üléspozíció és kormánykerék-állás
A helyes üléspozíció és a kormánykerék helyzete szintén fontos a sikeres kormányzás és fékezés közbeni beavatkozáshoz. A tapasztalt safety caros azt ajánlja, hogy viszonylag egyenesen üljünk, és mindkét kezünkkel fogjuk a kormánykereket, körülbelül „9 és 15 óránál”, a könyököknél enyhén behajlított karokkal. A lábaknak a normál vezetési pozícióban is egyértelműen hajlítottnak kell lenniük. „Ez lehetővé teszi, hogy maximalizáljam az erőmet a gyors reagáláshoz.”
Óvakodjunk a hirtelen oldalszéltől
Különösen ősszel a szél visszatérő probléma az utakon. A hirtelen oldalszél különösen veszélyes. „A szélben az a trükkös, hogy – ellentétben például a nedves körülményekkel – nem látom, hanem csak akkor érzem, amikor befolyásolja a menetstabilitásomat” – mondja Mayländer. Minél nagyobb a jármű és minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb lehet a szél hatása. „Nemrégiben szereztem egy lakóautót, és abban a kétes örömben volt részem, hogy egy nagyon szeles napon vettem át. Hát, nagyon különleges élmény volt.”
Az oldalszél gyakran előfordul a hidakon, de az autó hirtelen oldalirányú lökést kaphat teherautó/kamion előzése után, alagútból vagy erdőből kihajtáskor is. Mayländer ajánlása: „Ne hagyja magát meglepni, tartsa észben az oldalszél kérdését, és amint megérzi, megfontoltan kormányozzon ellen. Ha erősen fúj a szél, mindenképpen reagálnom kell, és csökkentenem kell a sebességemet”.
A biztonsági rendszerek ellenére ne feszegessük a fizika határait
Egy másik felhívás is különösen fontos Bernd Mayländer számára: óva inti a járművezetőket attól, hogy vakon bízzanak a járműbe épített biztonsági rendszerekben. „Természetesen az ESP megbízhatóan megakadályozza, hogy a jármű „normális” vezetés közben megcsússzon. De még a legjobb rendszer sem tudja felülírni a fizika törvényeit. Ez azt jelenti, hogy ha extrém sebességgel vezetek, akkor még ESP-vel is le fogok csúszni az útról.”
„Az olyan modern vezetőtámogató rendszerek, mint az ESP, a vészfékasszisztens vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gyakran segítenek elkerülni vagy uralni a kritikus helyzeteket. De nem veszik el tőlem a felelősséget. Vezetőként nekem is ki kell vennem a részem a biztonságos vezetésből” – mondja Mayländer, hozzátéve végül, hogy „ha figyelmesen, előrelátóan és körültekintően vezetek, akkor általában biztonságosan vezetek.”