Egy nyugat-franciaországi, Párizstól 280 közúti kilométerre délnyugatra fekvő kis faluban több főút kereszteződésénél meglepő új, egymást keresztező fehér vonalak sorozata jelent meg. A térségi polgármester azt mondja, hogy ezzel majd lassabban mennek az autósok, akik egyébként fittyet hánynak a 20 km/h-s sebességkorlátozásra - olyannyira, hogy néha az 50 km/óránál is gyorsabban mennek.

„Ez egy 1700 lakosú település, melyet három megyei főútvonal keresztez. Az emberek gyorsan vezetnek, és nehéz rávenni őket, hogy lassítsanak, és hogy a sebességkorlátozó táblák számítsanak” – mondta Jean-Charles Prono, a hét faluból – köztük van természetesen Bauné, ahol a kereszteződés található – álló Loire-Authion polgármestere az Euronews-nak. Azt is hozzátette, hogy nem volt egyértelmű ennek a vonalkavalkádnak a bevezetése, ugyanis a terület választott tisztségviselői közül néhányan hülyeségnek tartották.

A polgármester azt is mondta, hogy ezzel a zajos fekvőrendőröket akarják kiváltani. Az egyébként jó ötlet, hogy nem a jó öreg fekvőrendőrhöz nyúltak egyből, de ahogy a hírt bejelentő kommentekben is néhányan megfogalmazzák:

1. szabad egyáltalán ezt?
2. ez inkább összezavarja az autókat, mintsem lassabb haladásra kényszeríti őket
3. gyalogosok hol tudnak átkelni itt? (a felülnézeti fotón látszik, hogy a zabrák megmaradtak)

Prono polgármester szerint nem végleges a rajzolat, de szerinte működik, vagyis az autósok a megfigyelése szerint lassítanak a kereszteződésben.

2022-ben 20 600 ember halt meg közúti balesetben az EU-ban. 2021-ben a halálos közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, további 39 százalékuk városokban, 9 százalékuk pedig autópályákon történt. Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ig a felére csökkentse a közúti balesetekben elhunytak számát. "A túlzott vagy nem megfelelő sebességgel vezetés a közúti biztonságot leginkább veszélyeztető tényező"– áll a European Road Safety Observatory (Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont) 2021. januári jelentésében."Becslések szerint az összes baleset 10-15 és a halálos balesetek 30 százaléka a gyorshajtás vagy a nem megfelelő sebesség közvetlen következménye". Az Euronews kiemeli, hogy Európában Svédországban és Dániában legkevesebb, míg Romániában és Bulgáriában a legmagasabb a halálos közúti balesetek száma.

Ennek jegyében már Wales is a harmincazás útjára kíván lépni, de ezt arrafelé úgy teszik, hogy bevonják a lakosságot és tesztelik a lehetőséget. Rögtön tisztázzuk, a 30 ott 20, mert mérföld/órában számolnak, így tehát hozzánk képest rögtön nyertek 2,18688 km/órát.

A korlátozást kipróbáló falvak lakói szerint csendesebbé és biztonságosabbá tette az utakat, máshol azonban megoszlanak a vélemények. A The Guardian helyszíni riportja rögtön Chris Daviest idézi, aki a dél-walesi St Brides Major faluban található panzió házigazdája. Ezt mondta: „Egész életemben itt éltem, és a sebességkorlátozás mindig 30 mérföld/óra volt. Az emberek gyorshajtottak. Amióta 20 mérföld/órás sebesség van, azóta minden rendben van. Az utak csendesebbek és biztonságosabbak mindenki számára, beleértve a hat unokámat is. A falu egyik végéből a másikba így 40 másodperccel hosszabb idő alatt lehet eljutni. Ha 40 másodperc megment egy életet, az már megérte.”

St Brides Major egyike volt annak a nyolc településnek, amelyet a rendszer kipróbálására választottak. Mark Drakeford walesi miniszterelnök is elutazott a térségbe, hogy a teszt végén lakossági fórumon beszéljék át a tapasztalatokat. „Imádjuk” – szólalt fel egy zumbaoktató, aki szerint a helyzet most „sokkal kevésbé stresszes az órára járó hölgyek számára. Szerintem lelassította az embereket, és kedvesebbé tette őket.”

A miniszterelnök elmondta, hogy az nyűgözte le leginkább, amit a falu gyermekei mondtak neki: „Az iskolába gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járók száma 40 százalékról 70 százalékra nőtt, és amikor hazamennek, az utcán játszhatnak a barátaikkal anélkül, hogy a szüleik aggódnának, hogy a forgalom túl gyorsan haladna.”

A kormányzat szerint a változtatást többek között a halálesetek és sérülések számának csökkentése, a gyaloglásra és kerékpározásra ösztönzés és a környezetvédelem indokolja. Kutatásaik szerint a változtatás következtében 40 százalékkal kevesebb ütközéses baleset lehet. Egyúttal elismerik, hogy nem minden 30 mérföld/órás sebességkorlátozású út alkalmas a változtatásra. Ezeket az utakat kivételeknek nevezik majd, és a helyi hatóságok a közösségekkel együtt mérlegelik, hogy mely utakon maradjon meg a 30 mérföld/órás (48,3 km/órás) legnagyobb megengedett sebesség.

A rendőrség és a mentősök azonban aggódnak a twenty is plenty (a húsz bőven elég) miatt, ugyanis a kiszállási idők hosszabbak lehetnek, ráadásul meglehetősen szkeptikusan fogadták, amikor a kormány azt mondta, hogy a tűzoltókat és a rendőröket is bevetik majd a gyorshajtók elleni fellépéshez a 20 mérföld/órás sebességgel közlekedő területeken.

Adie Parry, az észak-walesi Buckley város tanácsosa azt mondta, hogy nem szabadna egyféle korlátozást bevezetni. „Ha van egy kanyargós, kis népességű falu, akkor ott lehet, hogy van értelme. A mi városunk teljesen más – 20 000 ember, ahol szinte mindenki naponta kétszer indul és érkezik”. Egyébként ez a város is kipróbálta a 20 mérföld/órás sebesség bevezetését, de ott komoly ellenállásba ütköztek: a sofőrök piros szalagokat kötöttek az autókra, hogy jelezzék ellenállásukat. Az utraellenzők megrongálták a 20-as táblákat, ahogyan Londonban sem kímélték az ottani ULEZ-ek (Ultra Low Emission Zone, ultra-alacsony kibocsátású zóna) kameráit...

Parry tanácsos petíciót indított a 20-as rendszer ellen, melyet már több mint 60 000 ember írt alá, és fontolgatja, hogy kilép a tanácsosok közül. „Ez sok ember demokráciába vetett hitét rombolta le. Az erre költött pénz groteszk, amikor a legtöbb ember megszorításokra kényszerül, amikor az egészségügy várólistái és a gyermekszegénység növekszik”.

A Transport for Wales adatai szerint St Bridesben a 20-as sebességhatár bevezetése óta több mint 90 százalékkal nőtt a 24 mérföld/órás sebességgel vagy az alatt közlekedő járművezetők száma. De a siker nem egyértelmű, ugyanis azért még sok a kiugró gyorshajtó, egyúttal türelmetlen autósok előzik meg a 20 mérföld/órás sebességkorlátozást betartó sofőröket, és arra panaszkodnak, hogy a kerékpárosok gyakran a 20 mérföld/órás sebességhatár felett száguldanak át a falun.

Egyesek megvetik ezt a megoldást, írja a The Guardian. Az aggodalmak közé tartoznak a költségek: a bevezetés több mint 30 millió fontba (13,4 milliárd forintba) kerül, és egy kormányzati jelentés szerint a gazdaságnak a lassabb menetidő miatt keletkező nettó veszteség 30 év alatt 4,5 milliárd fontot (2 billió forintot) jelenthet. A számra rápattanókat a miniszterelnök óvatosságra intette: a 4,5 milliárd fontos számadat „fiktív”. Inkább azt emelte ki, hogy a 30 millió fontos bevezetési összeg évente 92 millió font megtakarítást eredményez az egészségügy számára. Hozzáteszi: „Ez egy ’befektetés a megtakarításba’ modell. Határozottan úgy érzem, hogy ahová Wales ma elindult, azt hamarosan mások is követni fogják.”

Eközben London tovább bővíti a 20 mérföld/órás városi utakat körülbelül 40 mérföld (65 kilométer) hosszban. Így összesen 140 kilométer lesz a 20-as utak hossza, teszi közzé a BBC. Már elkezdték kirakni a táblákat – a munkálatok várhatóan decemberre fejeződnek be.

Itt is hasonló az elv, mint bárhol másutt. Will Norman, London gyalogos és kerékpáros megbízottja szerint az új korlátozások „segítenek biztonságosabbá és vonzóbbá tenni Dél-London egy nagy területét az emberek számára, ahol élni és dolgozni lehet”. A Transport for London (TfL, vagyis az ottani BKK szerint, mert ott egy kézben van a tömegközlekedés és a közutak kezelése), 2020 májusa és 2022 júniusa között London központi forgalmi zónáinak területén gyűjtött adatok szerint a balesetek száma 25 százalékkal csökkent a korlátozások bevezetése előtti időszakhoz képest. A halálos vagy súlyos sérüléssel járó ütközések száma 24 százalékkal csökkent.

Norman hozzátette: „A sebesség csökkentése az egyik legfontosabb dolog, amit a közúti veszélyek csökkentése érdekében tehetünk, és kulcsfontosságú részét képezi a polgármester Vision Zero célkitűzésének, mely a halálesetek és súlyos sérülések kiiktatására irányul”.

Egy ausztrál autós lap, a Drive közlekedésbiztonsági rovatát teljesen más kérdés foglalkoztat. (Ott még nem buktak rá erre a 20 mérföld/órázásra; iskolai zónákban is 25 mérföld/órára, azaz 40 km/órára csökkentik a megengedett legnagyobb sebességet.)

Azt a kérdést feszegetik tehát, hogy milyen hosszan kell megállni a stoptáblánál? Ez minket is izgalomban tart, úgyhogy lássuk az ausztrál választ, illetve megfejtük, mennyire illeszkedik ez a magyar KRESZ-be. Vagyis – teszi fel a tisztázó kérdést a Drive – „Amikor egy stoptáblához húzódsz, meg kell állnod teljesen, és háromig kell számolnod?”

A válasz igen és nem  - mert meg kell állni, de nem kell 3 másodpercig. Eddig ugyanez a helyzet Magyarországon is. De íme, egy újabb kérdés: „Tehát mennyi ideig kell megállniuk a járművezetőknek a stoptáblánál?”

Ausztráliában nincs (Magyarországon sincs) meghatározott időtartam, ameddig meg kell állni egy stoptáblánál. Ott minden állam és terület ugyanazt a közúti szabályt követi, mely kimondja: stoptábla előtt TELJESEN meg kell állnia, és be kell tartania az úton közlekedő járművek vagy gyalogosok elsőbbségadási szabályait.

Nahát, ezek mennyit kérdeznek! Íme még egy kérdés a cikkben: „Akkor miért gondolják sokan, hogy pontosan 3 másodpercig kell megállni?”

Egyes autósiskolák azt tanítják a tanulóiknak, hogy a stoptáblánál háromig számoljanak, hogy megakadályozzák, hogy átguruljanak a stoptáblán, ami azonnali bukást eredményez a vizsgán. Itt ülhet be a bogárka a fejekbe, mely miatt sokan azt feltételezik, hogy valóban létezik egy három másodperces szabály, holott valójában csak a túl óvatos gépjárművezető-oktatók akarják biztosítani, hogy a tanítványaik átmenjenek a vizsgán.

A lényeg azonban, hogy MEG KELL ÁLLNI. Victoriában, Ausztrália második legnépesebb államában a stoptáblánál megállás elmulasztásáért kiszabható minimális bírság 384 ausztrál dollár (89 ezer forint) és három büntetőpont, vagy legfeljebb 10 egység (1293 ausztrál dollár = 299 ezer forint) bírósági büntetés. A legdurvábban Dél-Ausztrália büntet, ahol a három hibapontot mellé kérdés nélkül villan 499 ausztrál dolláros (115 ezer forint) csekk.

Magyarországon 13-39 ezer forint közötti helyszíni bírság szabható ki, mint az „elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése”. Nálunk is teljesen állóra kell fékezni az autót a „megállást jelző útburkolati jel előtt” (magyarul csík az aszfalton). Ha nincs csík, akkor – nálunk meg ezt hiszik sokan – nem a tábla vonalában, hanem bárhol az útkereszteződés előtt KELL megállni. Akár egy pillanatra. Ja, és elsőbbséget kell adni.

_________
fotók: Alerte Info Trafic 49, Dimitris Legakis/Athena Pictures, Drive