Az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetén belül működő Közlekedési Hatóság és a Közlekedéstudományi Intézet fogja össze a KRESZ, pontosabban a közúti közlekedés teljes szabályrendszerének nagyban zajló megújítását. A munka során a közlekedési szaksajtó időről időre betekintés nyerhet az egyébként széleskörű civil támogatással, vagy legalábbi bevonással zajló folyamatba. A korábbi, általánosan megfogalmazott új alapelvekről és a járművezetés-oktatás új szabályairól szóló sajtótájékoztató után most a gyalogosok, bringások, villanyrolleresek közlekedésével kapcsolatos új szabályozási tervekről kaptunk információkat.
A kerékpározás növekvő népszerűsége, a mikromobilitási eszközök elterjedése, a megnövekedett járműforgalom miatt kétségtelenül már régen időszerű valamiképpen újrakalibrálni a közúti közlekedés viszonyrendszereit, elősorban a sérülékeny közlekedők védelmében. A hazai közlekedési kultúra sajátosságaiból eredő problémákat természetesen nem tudja kezelni egy szabályozási felülvizsgálat, de a gyalogos fogalmának egzakt meghatározása, a gyalogosok zebrán áthaladási elsőbbségének szigorúbb biztosítása, a gyalogos-kerékpáros elsőbbségek rendezése és a villanyrollerek ügyének rendezése szükséges és hasznos tűzoltómunka.
Gyalogosok
Az új KRESZ szerint egyértelműen gyalogos lesz a gördeszkás, görkoris, lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy (de nem a kézikocsis - tegye fel a kezét, aki látott ilyen eszközt az elmúlt negyed évszázadban!), a motort, autót toló ember, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/h-nál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is. Az autósok számára is fontos változás, hogy a zebrán átkelő gyalogos elsőbbségét már az átkelési szándék észlelése esetén biztosítani kell, többsávos úton pedig már akkor meg kell majd állni és elengedni a gyalogost, ha elénk érkeztében már a járművünk által használttal szomszédos sávban jár a gyalogátkelőn.
A ke rékpárutakon átvezetett gyalogosforgalom esetében eddig nem volt egyértelmű, kinek van elsőbbsége, most ez változik. A gyalogos elsőbbségét útburkolati jel fogja meghatározni, a bringások számára pedig újdonságként megjelenik a nekik szóló, zebrát jelző KRESZ-tábla. A gyalogos elsőbbségi joga magasabb rendűvé válik a jármű elsőbbségi jogánál: a gyalogos közlekedése a jövőben jogszerűen zavarhatja, vagyis nem hirtelen irányváltoztatásra, lassításra kényszerítheti a vele szemben elsőbbségadásra kötelezett járműveket!
Praktikus jogszabály-szerkezeti változtatás, hogy a gyalogosokra vonatkozó és a gyalogosokkal szemben tanúsítandó járművezetői magatartási szabályok egy helyre kerülnek az új KRESZ-ben. Ez gyakorlatilag egy új fejezet lesz, Gyalogosok címmel.
Hol közlekedjen a gyalogos? Az új KRESZ értelmében egyértelművé válik, hogy minél inkább az úttest szélén, széles járművet toló gyalogosok kivételével a menetiránnyal szemben. Ez a terület új elnevezést is kapna (munkanevén egyelőre "forgalmi zóna"), ami úgy működne, mint ma a nyitott kerékpársáv vagy kerékpáros nyom: ha az úttestre kényszerül, itt közlekedhet a gyalogos, az autósoknak pedig különösen figyelniük kell ezt a területet.
Az új KRESZ tervezetének koncepciója a kerékpáros-közlekedésről
A tervek szerint a jövőben lesznek kerékpárok és "különleges kerékpárok". A kerékpár kétkerekű, alapvetően emberi erő hajtja, de ezt villanymotor segítheti, maximum 1000W teljesítménnyel, 25 km/h sebességig. A k ülönleges kerékpár a 35 kilogrammnál nehezebb, két vagy akár több kerekű, egy méternél szélesebb kerékpár: a cargo-biciklik, a pedálos riksák és hasonló egzotikumok.
A kétségtelenül növekvő és erős társadalmi érdekérvényesítő képességű bringások örömére az új KRESZ értelmében olyan "kerékpáros övezetek" jönnek majd létre, amelyekben a bringások, e-bringások, villanyrolleresek nagyjából szabadon közlekedhetnek, de ide más jármű csak célforgalomban mehet be, legfeljebb 30 km/h sebességgel. (Biciklist előzni viszont nem lesz tilos.) A kerékpáros zónában a gyalogos, ha van járda, csak azon közlekedhet, a kerékpáros pedig kerékpárút szabályok szerint, de nem a járdán (ha van). A kerékpárosok itt mehetnek egymás mellett is, járművüket pedig leparkolhatják bárhol, mindenféle módon - ha ezzel másokat nem akadályoznak.
Újdonságként kerül be a KRESZ-be a "kerékpáros átkelőhely", emberi nyelvre fordítva: biciklis zebra. Eddig ilyen nem volt, bonyolult táblákkal volt kijelölve az elsőbbséggel védett kerékpárút-átvezetés. Sajnos ez az új felületi elem egy új sebességhatárt is hoz a rendszerbe: a kerékpáros az átvezetés előtt már 10 méterrel is legfeljebb 10 km/h-val mehet. Ezeket a bringászebrákat gyalogos is használhatja, ha a kerékpárúton közlekedik; itt neki is elsőbbsége van a járműforgalommal szemben. A gyalogoszebra és a bicikli viszonya nem változik, de most már kimondva is átengedi a zebrán tekerve a biciklist majd a KRESZ, de ebben az esetben a járműforgalommal szemben a bringásnak nem lesz elsőbbsége. Leszállva, a biciklit tolva persze igen.
Ahol "nem biztonságos" a kerékpárút, továbbra sem lesz kötelező ott haladni a kerékpárosnak. Bocsánat: kerékpárvezetőnek - a munkaanyag így nevezi a kerékpárt hajtó személyt, ami, ha bikkfanyelvű is egy kicsit, végülis jogos: a kerékpáron, különösen a "különleges kerékpárokon" ugye utasok is lehetnek, akik nyelvileg szintén kerékpárosok.
Fontos változás, hogy a buszsávon alapértelmezésben általánosan engedélyezett lesz a kerékpárosforgalom az új KRESZ tervezete szerint, de ezt táblával megtilthatja az útkezelő. A fentiek fényében az új KRESZ által előírt "úthasználati sorrend" a bringásoknak:
kerékpárút, kerékpársáv
úttest jobb szélén lévő buszsáv
jobb oldali padka
jobb oldali "forgalmi zóna" vagy nyom
Az új KRESZ bevezeti illetve engedi a két oszlopban és csoportban, kerékpáros övezetben a meg nem határozott formájú haladást. A kerékpárosok két oszlopban mehetnek kerékpárúton, kerékpársávban, lakó-pihenő övezetben, nyitott kerékpársávon. Aminek viszont autósként nem nagyon örülünk: a tervek szerint lakott területen kívül a minimum hat, maximum 12 fős kerékpáros csoportok akár a sáv (sávok?) teljes szélességét elfoglalva is haladhatnak csoportban, az út jobb oldalán, de úgy, hogy az őket előző járművek besorolását a csoportok közé lehetővé kell tenniük.
És akkor jöjjön a változás, ami teljesen ellentmond a realitásoknak, mégis bekerül a KRESZ-be a biciklislobbi nyomására: lakott területen belül egy, lakott területen kívül másfél méter lesz a kötelező előzési oldaltávolság a járművek részére. Vagyis záróvonal mellett, kétsávos úton eleve tilos lesz bringást előzni. A kerékpársáv mellett futó forgalmi sávban elhaladás vagy az egyirányú utcában sávon belül szemben érkező bicikli maga lesz a két keréken guruló ellentmondás, ráadásul az immár legálisan bolyban haladó bringások előzése is technikailag törvénytelenné válik a két nyomon haladó járművek számára. (A szerző megjegyzése: az egy-másfél méteres oldaltávolság ötletének általam már sok éve jelzett életszerűtlenségére a most megismert új szabályterv kapcsán ismét felhívtam a munkacsoportokat összefogó szakemberek figyelmét: ha egy teljes sávot elfoglaló bringáscsoportot csak másfél méter oldaltávolsággal szabad megelőzni, akkor gyakorlatilag a vidéki utakon többé nem szabad megelőzni őket, hiszen nincs ehhez elég hely. Ez a gondolat most mintha átütötte volna az eddigi értetlenség falát - reméljük a legjobbakat; a biztonságosan nagy, de nem számszerűsített oldaltávolság és a biztonságosan alacsony, akár számszerűsített sebességkülönbség előírását a kerékpárosok előzéséhez.)
A bringásokra vonatkozó mai, komplikált, szigorú és természetesen mindenki által teljesen figyelmen kívül hagyott sebességhatárok új rendszere még kimunkálás alatt áll. Az egyik elgondolás szerint járdán a gyalogosokhoz igazodva, maximum 10 km/h-val szabad majd menni, nem járdán, de együtt a gyalogossal 20 a limit, egyéb helyen 50 km/h az engedélyezett. A másik elgondolás sokkal megengedőbb: ha gyalogos is van a bringás által használt úton, hozzá kell igazítani a sebességet, ha nincs, 50 a limit és kész. (A bennünk élő autós szabadságharcos perce ezt hallva megrázta lándzsáját: ha a biciklis el tudja dönteni, hol, mikor, mennyivel menjen 50 alatt, akkor miért kell az autók vizsgázott, felkészült vezetői számára telerakni 30-as táblával a városi, 60-assal a vidéki utakat?)
A dugóban araszoló forgalomban a bringások az új elképzelés szerint álló vagy 20 km/h-nál lassabb sor mellett elmehetnek (jobb oldalról) előre, de csak az útkereszteződésig vagy a jobb szélre besorolt járműig. A kereszteződés előtt vagy benne álló jármű mellett kötelezően meg kell állni, mozgó jármű mellett azzal együtt gurulva át szabad haladni.
A tervek szerint egyirányú úton 30-as zónában vagy alatta (lakó-pihenő övezetben például) alapértelmezésben is szabad lesz forgalommal szemben közlekedni, nagyobb sebességű úton csak akkor, ha ezt tábla jelzi. Újdonság viszont, hogy a forgalommal szemben haladva tábla nélkül is elsőbbséget kell majd adni a biciklisnek a keresztirányú forgalomnak egyenrangú kereszteződésben, kivéve, ha kerékpársávon vagy autóbusz forgalmi sávon közlekedik.
Kivilágítás, védőfelszerelés: a világítás a bringán is, a bringáson is elhelyezhető lesz, de nem bringaúton nappal is használni kell majd, lakott területen belül is. Mellény vagy valami fényvisszaverő cucc használata korlátozott látási viszonyok mellett lakott területen belül is kötelező lesz. Egyelőre még vita van róla, hogy szabad lesz-e villogó lámpát használni.
A KRESZ-megújítás során a szabályozást írók bevezetnék a védősisak felmenő rendszerben kötelező előírását, miszerint a rendelet hatályba lépésétől kezdve a 14 évesnél fiatalabbak számára azonnal kötelező lesz a bukó, viszont nekik már életük végéig az is marad. És még néhány életkori szabály: 6 év alatt felügyelet nélkül senki nem bringázhat közúton, a kisgyerek felügyelet mellett tekerve is gyalogosnak számít majd. 6-12 év között csak felügyelet mellett lehet majd tekerni, kerékpárút kivételével legfeljebb 30 km/h sebességgel.
Mikromobilitás, villanyrollerek
A KRESZ megújításán dolgozó munkacsoportok egyelőre csak az elektromos rollerek szabályozásával foglalkoztak. Az új KRESZ-ben lesz "kis teljesítményű" és "nagy teljesítményű" motoros roller. (Kicsi: max 25 km/h, max 1000W, max 35 kg. Nagy: minden értéke nagyobb.) A gyenge, könnyű e-rollerek lényegében kerékpáros szabályozást kapnak, 12 éves alsó korhatárral, max. 25 km/h engedélyezett sebességgel, a kerékpárosokkal egyező térhasználati előírásokkal, a bringásokkal azonos védőfelszerelés, világítás használata mellett. Fontos kitétel, hogy ezek a rollerek főútvonalon csak akkor közlekedhetnek, ha azon van "kerékpáros létesítmény".
A nagy teljesítményű e-rollerek kerékpár-segédmotorkerékpár hibrid szabályozást kapnak. Kell hozzájuk motoros bukósisak, 14 éves életkor, sőt: vezetői engedély is. Ezek a gépek lakott területen kerékpárúton, járdán, kerékpársávban NEM közlekedhetnek, engedélyezett legnagyobb sebességük 40 km/h.
Az elektromos rollernek nem minősülő "egyéb eszközökkel" a gyalogosközlekedés szabályozása szerint, "alkalmazkodó sebességgel", legalább kerékpáros védőfelszereléssel kell majd közlekedni, amikor (ha?) életbe lép majd az új KRESZ.
