Probléma leírása

Helyszín: Heves megye, Mikófalva község, belterület. A településen észrevételre került számtalan hiányzó, vagy cserélendő közúti jelzés és útburkolati jel, netán felülvizsgálandó forgalmi rend. Problémát eddig valószínűleg mindezek azért nem jelentettek, mert a helyi lakosok használják ezeket az utakat. A településen váltakozó irányban főútvonalként áthalad az országos közúthálózat részét képező harmadrendű út, miközben a leágazásokban önkormányzati kezelésben lévő utcák találhatók. A mellékelt helyszínrajzokon látszik, hogy az elsőbbséget szabályozó táblák zöme az útkereszteződésekben hiányoznak, vagy meglétük esetén nem feltétlenül igazodnak a rálátási háromszöghöz. Az útkereszteződés beláthatóságát figyelembe véve, a csatolt helyszínrajzokon jelölve vannak attól függően, hogy szükséges-e megállítani a forgalmat az elsőbbségadás biztonságos teljesítése érdekében. Több utca zsákutcaként végződik, amik nincsenek jelölve, illetve egy biztosítja a kerékpáros tovább haladást. Előfordul, hogy az utcák végére érve nem zsákutcával találkozni, hanem kiépített út végével, vagyis a szilárd burkolatú út, laza szerkezetű földútban folytatódik, mely a látható nyomok alapján járműforgalmat bonyolít. Ezeken a helyszíneken a kavicsfelverődés, valamint a kiépített út végére utaló közúti jelzés felkerült a helyszínrajzra.
Az utcák keresztmetszete, az általa lebonyolított forgalom együttesen lehetővé teszik a korlátolt sebességű övezet kijelölését egyenrangú útkereszteződésekkel. Ez utóbbi jelzés hiányában jelenleg is így zajlik, azonban itt egyéb jelzés hiányában 50 km/h a megengedett sebesség. Ezt 30 km/h sebességre kell csökkenteni. Azon utcákban, ahol nincs útcsatlakozás, korlátolt sebességű övezetet nem lehet kijelölni, ezért ott általános sebességkorlátozó táblákkal kell elrendelni a 30 km/h sebességet. Ezeknek az utcáknak a sajátosságai - többnyire a szűk keresztmetszet miatt - hogy a járműszerelvény, nyergesvontató, továbbá az autóbuszok esetleges behajtása esetén, a kihajtás lehetetlen lenne. Tekintve, hogy a település főútvonalán menetrend szerint közlekedő autóbuszok is részesei a közlekedésnek, így különösen fontos, hogy az ilyen utcákba történő véletlen behajtás korlátozva legyen. Egy kivétel van a Kossuth Lajos utca és Vörösmarty utca kereszteződése, ahol autóbusz szokott parkolni, azonban nem szükséges a tiltás bevezetése, mivel itt helyismerettel rendelkezik az autóbusz vezető, ezért a kisebb utcákba, vagy a soron következő útszűkülettel érintett területekre nem hajtanak be, ugyanakkor ezen a ponton még képesek megfordulni. Menetrend szerint közlekedő autóbusz részére ezen a területen nincs kijelölt megállóhely, továbbá turistabuszok érkezése sem várható. A Kossuth és a Széchenyi utcák találkozásánál a kanyarodó főútvonalnál a Kossuth utca irányába, viszont a járműszerelvény behajtását mindenképpen meg kell tiltani azzal a feltétellel, hogy a behajtási tilalom a kereszteződéstől, a Kossuth utca felé 20-30 méterre lépjen életbe, mivel a nyergesvontató szükség esetén még képes megfordulni. Az ilyen járműfajta megfordulásának az ellehetetlenítését el kell kerülni.
A Kossuth Lajos utca és a Széchenyi István utca találkozásánál kanyarodó főútvonal található, ahol a forgalmi rendet egyértelműbbé kellene tenni az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését mutató kiegészítő táblákkal. Ugyanitt az elsőbbségadás teljesítésére utaló útburkolati jeleket fel kellene festeni, valamint az úttest kijárati szélét jelző burkolati jeleket.
A településen a Gárdonyi Géza utca és Széchenyi István utca kereszteződésében a növényzet teljesen eltakarja a közúti jelzést, amit mellesleg cserélni kellene. Az Arany János utcába bevezető utcákban ugyanakkor utólag újrafestett, újraszínezett jelzések láthatók, melyek ebben a formában nem megengedhetők.
A meglévő templom, temető és emlékhely jelölése idegenforgalmi jelöléssel, tájékoztatási céllal megoldható.
További javaslatok, amelyeket a közútkezelőnek érdemes mérlegelnie:
Az egyirányúsítás lehetősége: a Vörösmarty-Kertész-Petőfi utcák egyirányú forgalmi rendjének bevezetése jogszabály szerint megvalósítható, hiszen az utcák körbejárása adott. Itt a személygépkocsik egymással összetalálkozva is csak fokozott óvatossággal, kitéréssel tudják megoldani az egymás melletti elhaladást. Javasolt, hogy a Vörösmarty utca legyen, a templom felől, lejtmenetben „bejáratként” egyirányúsítva és a Petőfi utca hegymenetben „kijáratként”. Ebben az esetben a járművezető komfortérzetének növelése érdekében célszerű a Kossuth utcából, temető felől érkezők részére elsőbbségadást elrendelni. Mindez megkönnyíti a Petőfi utca elhagyását például a téli időszakban, amikor a havas-jeges útburkolaton lendületből kell haladni és fennáll az emelkedő tetején az elindulás nehézsége.
Az Arany János utában szintén hasonló a helyzet, továbbá a II. Rákóczi Ferenc utcai autóbusz megállóhelynél lévő emlékmű körül lévő út esetében. Ez utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz, hátramenet közbeiktatásával változtat irányt.
Az egyirányúsítás során mindenképpen egyeztetni kell a helyben lakókkal, hiszen ez a mindennapi közlekedésüket befolyásolja!
A közlekedési tükrök megléte: a településen két darab újszerű közlekedési tükör található, amelyek a települési főútvonal, nem belátható útkanyarulataiban vannak. Célszerű megvizsgálni, hogy a kihelyezett forgalombiztonsági eszközök valóban segítik a járművezető úttartását, vagy szimbolikus jelentésű. A közlekedési tükör hamis biztonságérzetet adhat a gépkocsivezető részére, ugyanis torzított távolság- és sebességbecslést nyújt, mindazonáltal az őszi-téli időszakban a pára, vagy a fagy gyakran korlátozza az eszköz eredeti rendeltetését.
A községben gyakorlati haszna a kisebb forgalmú és sebességű utcákban lenne. Például a Vörösmarty-Kertész utca (idős otthon környéke), Gárdonyi utcai és Arany János utcai be nem látható kanyar, illetve az Arany János utcából (Jókai u) kihajtva egyáltalán nem látható a balról érkező forgalom, ahol a járművezető kénytelen megállni és álló helyzetben a közlekedési tükörbe belenézve mérlegelni az elindulást.
Jogszabályi hivatkozások:
A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet 3.8 bekezdés b) pontja alapján: „(…) Ha a növényzet lombos állapotában a látótávolságot vagy a közúti jelzések láthatóságát zavarja, akkor azt azonnali beavatkozással meg kell szüntetni.”
3.5 bekezdés szerint: „A közút forgalmi rendjének kialakítását a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább 5 évenként a vonatkozó jogszabály szerint felül kell vizsgálni.”
A közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet mellékletének általános előírásai szerint:
1.1. A jelzőtáblák jellemző tulajdonságait az MSZ EN 12899–1 szabvány szerinti osztályok egyikébe kell sorolni és jelzőtábla létesítése (cseréje, felújítása) esetén csak olyan jelzőtáblát szabad alkalmazni, amely a JTSZ megfelelő szakaszában jelzett osztályozási követelménynek megfelel.
1.3.2. A közúti jelzőtáblák jelzőfelületét – a belső átvilágítású jelzőtáblákat kivéve – fényvisszavető anyagból kell előállítani, vagy fényvisszavető bevonattal kell ellátni.
1.3.4. A fényvisszavető felületnek felhólyagosodástól, ráncosodástól és repedéstől mentesnek kell lennie.
Továbbá a szín- és fénytechnikai követelmények szerint:
4.2. A fényvisszavető bevonatú jelzőtáblákon csak olyan fényvisszavető bevonat alkalmazható, amely a gyártói nyilatkozat szerint a 4.1. pontban foglalt követelmények 70%-os értékét
– az 1. típusú bevonatnál legalább 7 évig,
– a 2. és 3. típusú bevonatnál legalább 10 évig
megtartja.
A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet (a továbbiakban: 2004-es rendelet) rendelet I. fejezet 5. bekezdés 10. pontja szerint:
„Hegyes szögű útkereszteződéseknél a jelzések csak a kívánt irányból legyenek észlelhetők. A más irányból való észlelés lehetőségét különösen indokolt, és a közlekedés biztonságát veszélyeztető esetben takarással, ellenzővel kell megakadályozni.”
A 2004-es rendelet 2.3 bekezdése szerint: „Gondoskodni kell arról, hogy a kihelyezett közúti jelzőtáblák épek, tiszták, állandóan jól láthatóak és előírt fényvisszavető képességűek legyenek, azokat semmi el ne takarja. A belső átvilágítású jelzőtáblák fényforrása legyen folyamatosan üzemképes, és biztosítson megfelelő fényerőt.”
A 2004-es rendelet 22.1 bekezdés a) pontja szerint: „A „Zsákutca” jelzőtáblát olyan út kezdeténél kell elhelyezni, amely útnak nincs a járművek közlekedésére alkalmas folytatása.”
b) Amennyiben a zsákutcából a kerékpárosok továbbhaladására lehetőség van, „Zsákutca” tábla helyett a zsákutca kezdeténél a „Zsákutca kerékpáros továbbhaladással” jelzőtáblát kell elhelyezni.
A 2004-es rendelet 8.1.2 pontja alapján: „Ha a 8.1.1. pontban megadott elhelyezési távolságok valamely kizáró ok miatt nem tarthatók be, a táblák más távolságban is elhelyezhetők. Ebben az esetben a jelzőtábla és a veszély helye közötti távolságot a tábla alatt kiegészítő táblán – 50 m alatt lefelé kerekített 5 méter, ezen felül lefelé kerekített 10 méter pontossággal – fel kell tüntetni.”
A 2004-es rendelet 9.2 bekezdés a) pontja szerint A „Gyalogosok” veszélyt jelző táblát kell alkalmazni
aa) „ha a főútvonalnak kijelölt út lakott területi szakaszán egyik oldalon sincs járda, járdával egyenértékű gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, illetőleg más, kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló létesítmény”
A 2004-es rendelet 9.3 bekezdés a) pontja szerint: „Egyenrangú útkereszteződés előtt azon az úton, amelynek a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt, az „Egyenrangú útkereszteződés” jelzőtáblát el kell helyezni.”
2004-es rendelet 11. bekezdés 4a. pontja szerint: „Az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát csak ott kell alkalmazni, ahol az elsőbbségadási kötelezettséget csak a jármű megállításával lehet teljesíteni.”
4d) „Az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblákat – ha a helyi viszonyok, az út vonalvezetése, a láthatóság vagy más körülmény szükségessé teszi – elő kell jelezni.”
A 2004-es rendelet 14.4 bekezdése az egyes járműfajták behajtásának korlátozásáról:
„Ha a forgalom biztonsága, illetve a környezet védelme a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a „Kivéve célforgalom” vagy „Kivéve áruszállítás” kiegészítő táblákkal, illetőleg ezeknek időszakot tartalmazó változatának alkalmazásával kell lehetővé tenni.”
A 2004-es rendelet 11.1 bekezdés a főútvonalról ad) pontja alapján: „lakott területen szilárd burkolatú utak kereszteződése után a jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti minden második, harmadik útkereszteződés után, ha az így elhelyezett jelzőtáblák a főútvonalon haladók számára kellően láthatók.”
c) „A „Főútvonal” jelzőtábla az útkereszteződés előtt is elhelyezhető, ha az útkereszteződésben a főútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, illetve a tábla nélkül kétség merülhet fel, hogy melyik a továbbvezető főútvonal. A táblát az útkereszteződés előtt a főútvonal tényleges vonalvezetését és a csomópont kialakítását (a H–001 – H–006 példaábrák szerint) feltüntető kiegészítő táblával kell elhelyezni. Ez esetben az alárendelt forgalmi irány számára felállított elsőbbségadási kötelezettséget előíró jelzések alatt is kötelező a főútvonal vonalvezetését feltüntető „Elsőbbséggel rendelkező út” kiegészítő táblák (a H–007 – H–010 példaábrák szerinti) alkalmazása.”
A 2004-es rendelet 36.12 bekezdése szerint: „A „Gyermekek” jelzőtáblát (KRESZ 84. ábra) el kell helyezni olyan hely jelzésére, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendszeresen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermekintézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni.”
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: 1984-es rendelet) 36. bekezdés 6b) pontja szerint:
Az „Útszűkület” jelzőtáblát (KRESZ 70. és 71. ábra) olyan helyek jelzésére kell alkalmazni, ahol
b) az út burkolatának szélessége forgalmi sávonként legalább 50–50 cm-t csökken, vagy az útburkolat teljes szélessége – útkereszteződésen kívül – 6 méter alá csökken.
Az 1984-es rendelet 15. bekezdés 1. pontja szerint:
„Egyenrangú útkereszteződést olyan utak kereszteződésénél lehet kialakítani, amelyek
– keresztmetszeti kiépítettsége közel azonos,
– forgalomnagysága egymással közel azonos, és
– megelőző útkereszteződésükben főútvonalnak nem voltak kijelölve.”
Az 1984-es rendelet 33.3 bekezdés d) pontja szerint: „A megfelelő korlátozást vagy tilalmat – jelzőtáblával – minden esetben el kell rendelni, ha az úton (az út vízszintes vonalvezetése miatt) 22 méter hosszú járműszerelvény, illetőleg – az olyan úton, ahol a járműszerelvények közlekedését megtiltották – 12 méter hosszú jármű, vagy 18 méter hosszú csuklós jármű biztonságosan nem fér el.”
Továbbá 34.1 szerint: Járművek (egyes járműfajták) behajtásának tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt
a) a forgalom biztonsága vagy egységesítése,
b) a környezet védelme,
c) az út állapotának megóvása
indokolja.
Az 1984-es rendelet rendelet 10.2 bekezdés alapján: „Lakott területen a közúti közlekedés károsító hatásainak mérséklése és a forgalom biztonságának növelése érdekében korlátozott sebességű, illetve lakó-pihenő övezetek jelölhetők ki.”
10.2.1. Korlátozott sebességű övezetek kijelölése.
10.2.1.1. Korlátozott sebességű övezetben
a) az azt határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenő forgalmát
b) annak kialakításakor (beépítésekor) jól felismerhető területfelhasználási egységet kell alkotni, továbbá
c) az úthálózat szerkezetének, területhasználatának, övezeti besorolásának,
d) az annak területén fekvő utak vízszintes, illetve magassági vonalvezetésének,
e) az utak keresztmetszetének,
f) az annak területén található gyalogos, illetve kerékpáros közlekedés nagyságának és jellemzőinek
a teljes úthálózatra indokolttá kell tennie a csökkentett sebességű haladás előírását.
2.1.3.)
„Korlátozott sebességű övezetben, kivéve a gyorsforgalmi utak pihenő helyein
a) – ha az nem a település egészére kiterjesztett korlátozás – csak egyenrangú útkereszteződések vagy – indokolt esetben – körforgalmak lehetnek,
b) párhuzamos közlekedést kijelölni vagy megengedni, főútvonalat kijelölni nem szabad.”
A kanyarodó főútvonal optikájának kijelölésére javasolt az úttest kijárati szélének felfestése is, amelyre az ÚME 4.6.2.4 pontja lehetőséget ad: „az úttest széle burkolati jel alkalmazása minden esetben megengedett, ahol erre elegendő hely áll rendelkezésre”

Helyszín

Mikófalva, Kossuth Lajos út 11, 3344 Magyarország

Megoldási javaslat

Csatolt helyszínrajzok alapján.

Események

2026.09.01.

Egyelőre nem értesítjük az önkormányzatot arról, hogy településükön gyakorlatilag nincs forgalomszabályozás; ezt a helyszínt bejárjuk, videót készítünk és az ügyet referenciaként használjuk a kormányzat felé végzett lobbitevékenységünkben, mely a hasonlóan magára hagyott kistelepülések valamiféle központi forgalomszabályozási rendezésére irányul.