Gázüzemű kamionok a láthatáron
Ki mondta, hogy a dízelkorszak után majd csak elektromos-hajtással lehet zölden közlekedni, árut szállítani, fuvarozni? A Scania új, biogáz üzemű motorokat mutatott be, amelyekkel akár 90 százalékkal is csökkenthető a járművek CO2 emissziója. A 12,7 literes, soros hathengeres motorok 420 és 460 lóerős változatban is elérhetők, 2100 és 2300 Nm-es csúcsnyomatékkal.
A decentralizáltan előállított biometán üzemanyagok, valamint a gázüzemű teherautók iránti igény folyamatosan nő, mivel a legtöbb fuvarozó cég - elsősorban persze Nyugat-Európában - érdekelt abban, hogy csökkentse a fuvarozás során keletkező CO2 lábnyomot. Erre pedig a különféle formában eltárolt biogázok, a bio-LNG, vagy bio-CNG tökéletes megoldást kínálnak.
Ezek az üzemanyagok egyre több töltőállomáson érhetők el, használatuk pedig nem kíván különösebb kompromisszumot a dízelhez képest, sőt. Egy 40 tonnás össztömegű, gázmotoros nyerges vontatóval egy tankolással akár 1800 kilométeres út is megtehető, egy dízelmotorénál jóval kisebb zajterheléssel, ami a sofőrök komfortérzetének, kipihentségének is jót tesz.
Hidrogénhajtású jármű Kecskemétről
Egyedülálló, hidrogénnel hajtott apró járművet fejlesztett a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszéke. A napenergiával és hidrogénnel működő többfunkciós jármű prototípusát Neumann H2- névre keresztelték és a dubai klímacsúcson mutatták be. A jármű minden részét az egyetem munkatársai fejlesztették és építették össze, az akkumulátor, a hidrogénhajtás, a vázszerkezet mind saját munka. A furcsa kinézetű jószág hidrogénnel 150 kilométert, akkumulátorral további 100 kilométert képes megtenni.
12 kW-os csúcsteljesítménye, és 60 km/órás legnagyobb sebessége miatt felhasználása leginkább nulla károsanyag-kibocsátású városi csomagszállítóként, futárjárműként a legvalószínűbb. (Hasonló hidrogéncellás tuk-tukot láthattunk már korábban is: az olajkorszak utáni mobilitás történelemkönyvében alighanem az amerikai Biliti szerepel majd pionírként ebben a műfajban.)
Óriási tüzelőanyagcella-gyár épült Franciaországban
Ha már kicsit feljebb hidrogénhajtású járműről volt szó, akkor itt egy fontos hír arról, hogy óriási tüzelőanyagcella-gyár épült Franciaországban. A Symbio, a Forvia, a Michelin és a Stellantis vegyesvállalata felavatta első üzemanyagcellás gigagyárát, a SymphonHyt. A franciaországi Saint-Fons-ban található üzemben jelenleg évi 16 000 üzemanyagcellát gyárthatnak, de a termelést 2026-ra akár 50 ezerre is feltornázhatják. Ezzel a gyár Európa legnagyobb üzemanyagcella-gyártó telephelye lesz.
A Stellantis volt az első cég, amely hidrogén-hajtású modellekkel jelent meg a könnyű haszongépjárművek piacán, a Peugeot e-Expert, Citroën e-Jumpy és Opel Vivaro-e modellek készülnek tüzelőanyag-cellás hajtáslánccal is. A jövőben akár 500 km hatótávolságú, 10 percnél rövidebb újratöltési idővel üzemeltethető nagyobb teherautókkal is bővülhet a kínálat.
A Honda belehúz az elektromos motorkerékpárok gyártásába
Korábban egészen nagyratörő tervet kovácsoltak a Hondánál, miszerint 2030-ig 500 ezerről 3,5 millióra növelnék az évente eladott elektromos motorkerékpárjaik számát. Úgy látszik, mernek még nagyobbat álmodni, mert ezt idén bevállalósan 4 millióra módosította a célszámot a vállalat.
Hogy legyen is miből eladni ezt a komoly mennyiséget, a céldátumig 30 vadonatúj elektromos motort mutatnak be. Ezzel párhuzamosan a termelési hatékonyságon is szeretnének javítani, hogy jelentősen, 50 százalékkal csökkenthessék a gyártási költségeket. A modellpalettán a gyorsasági, naked bike, terep- és a gyerekmotorok osztályában is megjelennek majd a Honda elektromos motorjai, de nem csak kétkerekűben gondolkoznak, érkeznek e-ATV-k is. A tervek szerint 2030-ban már a Honda motorkerékpár-választékának fele lesz elektromos üzemű.
