A legtöbb táblához tartozó szabálycsomagot legalább nagy vonalakban fel tudja vázolni a legtöbb közlekedő, ám a fent látható "lakó-pihenő övezet" jelzés általában kivételt képez. Ez ugyanis az egyik, ha nem a legbonyolultabb KRESZ táblánk, amely rengeteg szabályt fog össze, amit mind maradéktalanul be kellene tartani a táblával jelzett övezetekben. Kár, hogy ez sokszor a táblákat kihelyező hatóságoknak sem sikerül.

A fent látható képen például azonnal szabálytalan autók sora látható, illetve ha néhány perc alatt bejárjuk a területet, akkor rengeteg egyéb érdekességre is bukkanunk. A KRESZ vonatkozó rendelkezéseit idézve:
(1) * Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:
a) kerékpár, b) * az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, c) * az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi, d) az oda látogatókat szállító autóbusz, e) * az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi, f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen, g) * a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője. (2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. (3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják, b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

Ha tehát a lakó-pihenő övezet tábla alá kiegészítő táblán kitennénk, hogy nagyjából milyen korlátozásokkal jár együtt, a végeredmény valahogy így nézne ki:

A fenti szabálycsokor első pontjában található felsorolás, illetve ennek kialakulása már önmagában is megérne egy teljes cikket, ám az egyszerűség és észszerűség kedvéért most maradjunk annyiban, hogy a lakó pihenő övezetbe személyautó-sofőrként nem hajthatsz be, ha nem konkrétan oda tartasz. A második és harmadik pontot azonban rendszerint elfelejtik figyelembe venni a közlekedők, pedig ezek legalább annyira fontosak és érdekesek. A második pont viszonylag egyértelmű, a teljes lakó-pihenő övezetben 20 km/órás sebességkorlátozás van érvényben. A harmadik pont első fele pedig lényegében annyit tesz, hogy ezekben a zónákban lényegében soha, sehol sincs elsőbbséged a kerékpárosokkal és gyalogosokkal szemben, ha ugyanis nincs járda, akkor azt csinálnak az úttesten, amit csak szeretnének.

Akármennyire is logikus a dolog, a fenti képen látható autók sem biztos, hogy szabályosan parkolnak

Sokkal érdekesebb viszont a harmadik pont második fele, amely szerint járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad, ha az út mellett nincs járda. Ez pedig egy elég gyakori eset az ilyen területeken, ezáltal a szabálytalan várakozókból is tucatszámra találni ezekben az övezetekben. Sokszor az sem világos, mi lenne a szabályos várakozás; a fenti fotón a világosabb útburkolat például mi? Parkoló? Járda? 

Vajon ez kijelölt parkolóhelynek számít?

Mit is takar pontosan a "parkolásra kijelölt terület"? Az adott lakó-pihenő övezetben ilyen sokszor nincs, és mégis van. Az út szélére ugyanis terítettek betoncsíkokat, amelyek egyértelműen az autók tárolására szolgálnak, de ezt semmilyen tábla vagy felfestés nem igazolja, tehát valamiféle jogvita esetén a hatóságok, illetve probléma esetén a bíró egyéni döntése mondaná ki, hogy valóban parkolóhely volt-e, ahol megálltál az autóddal. Arról nem is beszélve, hogy az adott övezetben ilyen "kvázi parkolóhely" is nagyjából fele annyi van, mint ahány lakás. Így a valós helyzet szerint mindenki ott áll meg, ahol csak tud. Esténként éppen ezért foglalt az összes "parkolóhely", minden szegély mellett tömött sorokban várakoznak az autók, valamint a járdák és egyes zöldterületek is dugig vannak járművel. Mindez annyira általánossá vált, hogy a szemétszállítás napjaira külön várakozni tilos táblákat szereltek fel a hatóságok, hogy legalább a kukásautó útjába ne parkoljon senki, annak ellenére, hogy ezt a tábla nélkül sem tehetnék meg az autósok.

Ebből a szempontból tehát egyértelműen van még hová fejlődni Magyarországon, mert a kitáblázás, a felfestések és a közlekedők magatartásából kialakult szokásjog sem arra utal, hogy minden eshetőségre felkészült volna a szabályozás. Fontos azonban kiemelni, hogy a tábla hatálya a szokásjog felett áll, és amíg az övezetben lakóként még lehet esélyed megnyerni egy-egy bírósági ügyet, ha szabálytalanságon kapnak, kívülállóként esélyed sincs. Éppen ezért éri meg szabálykövető módon elkerülni a lakó-pihenő zónákat, amikor csak lehet, illetve ha mégis ilyen helyre tévedsz, akkor a fentieket észben tartva közlekedni.