Probléma leírása

14§ (6) [részlet] "A vasúti átjáró előtt a 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerinti veszélyt jelző táblával együtt elhelyezett, az (1) bekezdés d) pontjában említett jelzőtábla hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart."
Ezt én személy szerint úgy értelmezem, hogy ha az említett 90., 91., 92., vagy 95. ábra szerinti veszélyt jelző táblával (Név szerint rendre sorompó nélküli vasúti átjáró, fénysorompóval biztosított vasúti átjáró, sorompóval biztosított vasúti átjáró és jelzőőr által biztosított vasúti átjáró) együtt álló sebesség korlátozó tábla addig tart, ameddig nem érünk el egy vasúti átjáróig. Csakhogy létezik olyan, hogy még a vasúti átjáró előtt lekanyarodunk valahova. Létezik olyan is, hogy megfordulás. Csinálhat az ember amit csak akar, mert ha az említett négy veszélyjelző tábla valamelyikével elhelyezett sebességkorlátozással találkozik, akkor az addig vonatkozik rá, ameddig nem érkezik vasúti átjáróhoz. Legyen az a tervezett szerint csak 200 méter, vagy akár egy rendhagyó több száz kilométer. Egy ilyen spéci módon elhelyezett sebességkorlátozó táblát gyakorlatilag nem tudja feloldani sem kereszteződés, sem másik sebességkorlátozó tábla, sem korlátozott sebességű övezet, de még a mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége, vagy ahogyan én jobban szeretem: mindenes feloldó tábla sem. Vonatkozik ez a sofőrre lakó-pihenő övezettől kezdve egészen az autópályáig. Ha szerencsétlen módon ez mondjuk pont egy ötvenes korlátozás, akkor veszélyhelyzetet idézhet elő ennek az ötvennek a betartása egy 130km/h sebességkorlátú autópályán. Ellenkező véglet, ha mondjuk nem olyan vészes korlátozás volt elhelyezve, mondjuk egy hetvenes. Hetvennel száguldozni lakó-pihenő övezetben szintén igencsak veszélyes. Persze ez az egész dolog csak elméleti sík, a valóságban ezt a dolgot senki sem fogja betartani, vagy betartatni. De attól még hivatalos, és mindenkire vonatkozik, mindenkinek be kéne tartania, ha a jogi oldalát nézzük. És aki nem teszi, az büntethető.

A jelzőőr veszélyjelző tábla (95. ábra) vasúti átjárónál történő felhasználása eléggé ritka, ha egyáltalán létezik még ilyen vasúti átjáró Magyarországon. Ellenben viszont ezzel a táblával építkezésnél előszeretettel szórnak tele mindent. Gyakran tesznek ki mellé 60km/h-s korlátozást is, hogy szép legyen az élet.
Az én személyes kutakodásaim alapján a KRESZ csak a vasúti átkelőhelyet biztosító jelzőőrt tekinti jelzőőrnek, viszont külön megjegyzi, hogy létezik egyéb típusú jelzőőr is, de az (szigorúan) csak polgárőr lehet. Az ilyen alakok ismertető jegye, hogy mindig jelzőtárcsával, vagy piros fényű lámpával rendelkeznek.
És itt van is egy jópofa ellentmondás. A 95. ábrán ábrázolt jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró táblát a 7§ (2) bekezdés szerint kötelezően ki kell rakni jelzőőr esetén és polgárőr esetén is. Viszont a 16§ z) pont szerint az imént említett 95. ábrás táblát csak jelzőőrnél szabad kitenni, (értelemszerűen polgárőrnél nem).
Összegezve tehát polgárőr nem irányíthatja a forgalmat, mert ha nem jelzik a 95. ábrával, akkor is KRESZ szabály sértés történik, ha ábrázolják a 95. ábrával, akkor is KRESZ szabály sértés történik. Ha viszont polgárőr nem irányíthat forgalmat, akkor kizárásos alapon a jelzőőr tábla csakis kizárólag vasúti átkelőhelyet biztosító jelzőőrt jelezhet elő.

Az iménti eszeveszett, ide-oda csavart gondolatmenet azért nagyon fontos, mert ezzel pedig bizonyítottuk, hogy az építkezéseknél elhelyezett jelzőőr veszélyjelző tábla is vasúti átjárót jelez előre (kizárásos alapon, merthát más legális felhasználási módja nincs), vagyis ha építkezésnél helyeznek el jelzőőr veszélyjelző táblát sebességkorlátozó táblával, akkor annak a sebességkorlátozásnak is vasúti átjáróig fog tartani a hatálya (mint korábban említettem lakó-pihenő övezetettől kezdve egészen autópályáig).

Az ezzel a témával kapcsolatos KRESZ szabályok egy része elavult, többségük nincs összhangban egymással. Olyan szarvashibák vannak benne, amelyeken azt nem értem, hogy hogyan nem tűnt fel senkinek. Leginkább persze a 16§ z) pont az, ami mindent elront, de ez a szabály a net.jogtar.hu szerint 1992. XI. 12-én lett megalkotva, tehát bőven lett volna idő észre venni a hibát. Persze amikor ezt a szabályt megalkották, akkor még nem volt ellentmondással a 7§ (2) bekezdéssel, mert ugyebár az csak 2009. XII. 18-án lett kitalálva (szintén a net.jogtar.hu szerint). Tehát ha jól értelmezem, sokáig nem is létezett forgalmat irányító polgárőr, csak jelzőőr. Aztán 2009. XII. 18-án úgy döntöttek, hogy legyenek már forgalmat irányító polgárőrök is, amit 2010. I. 1-ére meg is tettek (ekkor lépett hatályba a 7§ 2) - szintén a net.jogtar.hu szerint). Na az viszont (szerintem) nagy baj, hogy ott, 2009 végén senkinek sem tűnt fel, hogy ez a két szabály ennyire kiüti egymást.

Helyszín

F2XR+53 Budapest, Magyarország

Megoldási javaslat

Javaslom, hogy a 16§ z) pont kerüljön átírásra úgy, hogy elismerje a forgalomirányító polgárőrök létezését. A 14§ (6) bekezdés szintén nem számol a forgalomirányító polgárőrök létezésével, ezen is változtatni kéne. Emellett észrevettem azt az érdekességet, hogy mindenhol jelzőőrnek hívják a jelzőőrt, kivéve a 39§ (3) bekezdés f) pontjában, a 39§ (5) bekezdés c) pontjában és végül a 39§ (6) bekezdés b) pontjában; ezeken a helyeken vasúti jelzőőrként hivatkoznak rá. Innen jött az az ötletem, hogy a KRESZ megkülönböztethetne egymástól jelzőőrt és vasúti jelzőőrt. Talán megelőznének vele néhány jövőbeli félreértést. Jelenleg csak vasúti jelzőőrök és forgalmat irányító polgárőrök léteznek, viszont ezzel a módosítással hivatalosan is létezhetnének azok a nem polgárőr jelzőőrök, amik nem vasúti átjárót biztosítanak. Azaz az építkezésnél a forgalmat irányító személyek. És végezetül még mindig megmaradt az a probléma, hogy a 15§ (6) bekezdés szerint vasúti átjáróig tart az adott sebességkorlát. Ide pedig egy olyan feloldást kéne csinálni, hogy ha adott táv után még mindig nem ért el az ember vasúti átjáróhoz, akkor a sebességkorlát automatikusan szünjön meg.

Események

2026.01.27.

Végigolvastuk a teljes bejelentést. Sajnios egyik felvetést sem érezzük megalapozottnak.

Az első problémát azért nem érezzük valósnak, mert a korlátozás mindig a korlátozó tábla és az azt feloldó bármi közti útszakaszra vonatkozik. Egy megfordulás, lekanyarodás az útszakasz elhagyását jelenti, ami értelemszerűen (sőt: kereszteződésben letérve definitív szabály szerint is) a korlátozás, tilalom hatálytalanná válásával jár.

A másik felvetés kapcsán átolvastuk a vonatkozó szövegrészt és nem látjuk a vasúti/nem vasúti jelzőőrség funkcionális megkülönböztetését. Jelzőőr az, aki tárcsával irányítja a forgalmat, akárhol is. (Egyébként vasúti jelzőőrrel lehet még manapság is találkozni: kis forgalmú iparvágányoknál, telephely-bejáratoknál.)

Az egyet lezártuk.