Probléma leírása
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elindította a Sulizóna programot: célja, hogy az iskolák közvetlen környezetében biztonságos közlekedési környezet alakuljon ki. A program különösen a reggeli iskolakezdés és a délutáni hazaindulás idejére törekszik egészséges környezet megteremtésére, lehetőség szerint átmenő autóforgalomtól mentes területek kialakításával.
A lényeg, melyet a BKK közleménye részletez, hogy az iskolák bejáratai gyakran zsúfoltak és nem biztonságosak, továbbá a járművezetők túl nagy sebességgel haladnak, veszélyeztetve a kiszálló gyerekeket és szülőket. A szabálytalan parkolás csökkenti a gyalogosok számára rendelkezésre álló járdát, és a parkoló autók miatt nehéz észrevenni az úttesten átkelő gyermekeket. Mindez torlódásokat és légszennyezést okoz, hátráltatva a közösségi közlekedést és károsítva a környezetet. A Sulizóna emellett biztonságos lehetőséget teremt a rollerrel és biciklivel érkező diákoknak is.
Az egyszerűbb beavatkozások közé tartoznak a színes, figyelemfelhívó „Sulizóna" táblák és kapcsolódó útburkolatfestések kihelyezése az iskolák előtt és mellett. Rendszerezett parkolóhelyeket és „Puszi&Pá" parkolóhelyeket alakítanak ki a rövid idejű megálláshoz, valamint a közúti útpálya beszűkítésével optikailag ösztönző elemeket helyeznek el. Ezeket az intézkedéseket az érintett iskolákkal és önkormányzatokkal egyeztetve, hazai és nemzetközi példák alapján, a helyszínre szabva határozzák meg. A kezdeti sikerek esetén építéssel járó elemekkel, például járdaszintre emelt gyalogátkelővel vagy nagyobb, biztonságos zónákkal bővíthetik a beavatkozások listáját - áll a közleményben.
Az iskolautca gépjárműforgalomtól mentes terület az iskola bejárata előtt, amely helyszíntől függően időszakosan – reggel és/vagy délután egy-egy órára – vagy akár egész napra gyalogos, kerékpáros, rolleres zónává válik. Az utcában lakók a lezárás ideje alatt is kihajthatnak, de legfeljebb 10 km/órás sebességgel, fokozottan figyelve a gyerekekre. A szabályok betartását kezdetben rendészek felügyelik, később pedig az iskola közössége (szülők, tanárok, diákok) szervezheti meg. Az iskolautcák már rengeteg helyen bevált eszköznek bizonyultak a biztonságosabb, gyerekbarát környezet kialakításában.
Eddig négy iskola csatlakozott a kezdeményezéshez: az Újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Megyeri Úti Általános Iskola, a Kőbányai Harmat Általános Iskola és az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola. A BKK a kerületi önkormányzatokkal együttműködve valósítja meg a fejlesztéseket, a látványos táblákat a MOME Innovációs Központtal közösen tervezték.
A Sulizónák kialakítása előtt a BKK részletes forgalmi elemzést végez, és egyeztet a Budapest Közúttal, a kerületekkel, az iskolákkal és a tankerületekkel. Az iskolautcák létrehozását megelőzően workshopot tartanak a szülőknek, tanároknak és diákoknak, majd egy egyhetes tesztidőszak során lehet kipróbálni a működést, melynek tapasztalatait közösen értékelik ki.
Eddig a hír.
A BKK közleménye nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik. Sok helyen láttunk országszerte egységes megoldásokat (például Franciaországban, Horvátországban, Bosznia-Hecegovinában), melyekkel nagyon egyetértünk: kapcsoljon be a pavlovi reflex az autósokban. Egyetértünk továbbá az idősávos megoldásokkal is, nagyon is szorgalmazzuk azt. Ez tehát azt jelenti, hogy a MOME által létrehozott táblákat nyáron (értsd: iskolaszünetben), de akár szombaton és vasárnap "hatástalanítják"?
Franciaországban is kitaláltak állandó jelzéseket (nagy, tábla méretű ceruzák), Horvátországban viszont az ismert közúti jelzéseket erősítik fel minden esetben felfestéssel az aszfaltra, esetleg az útburkolat megváltoztatásával (fekvőrendőrrel mi nem találkoztunk, de például 2 méteres macskakővel, mely megrezegteti a futóművet, igen). Ezek is egész éves jelzések, egyértelmű.
De ha Magyarország most, a modern megoldások kínálta lehetőségek rendelkezésre állásakor kapcsolódik be a rendszerbe, akkor érdemes azokat ki is használni. Az egyik kézenfekvő megoldás a VJT, vagyis változó jelzésképű táblák (még hivatalosabb nevén: változtatható jelzéstartamú közúti jelzőtáblák). Oké, legyen felfestés az úttesten, vagy akár MOME tervezte tábla (az egész országban akkor!), viszont a VJT csak akkor világítson, amikor annak ideje van! Ez különösen akkor indokolt, ha a Gyermekek jelzés sebességkorlátozással párosul.
Ha ez mégis drága, akkor legyen olyan a szabályozás, ami csak a szükséges időszakban inti a járművezetőket sebességkorlátozásra, óvatos haladásra. Vagyis legyen kint a tábla egész évben, de augusztus 8-án vagy hétvégén lehessen ezeket figyelmen kívül hagyni...
A TraffiX egyesülete a túltáblázottság ellen küzd. Tehát még egyszer: legyen MOME-s tábla meg felfestés, de az úgy, hogy VALÓBAN hatékony legyen, az egész közlekedési rendszert (legyen az akár a szomszédos utca vagy egy egész város közlekedése, melynek az autósok is a részei) figyelembe véve.
Egész napos lezárásokat mi amúgy nem tartunk jó megoldásnak. Úgy gondoljuk egy iskolának is alkalmazkodnia kell a körülményekhez.
Tehát összességében a MOME által tervezett tábla egy idő után bekapcsolhat reflexet az autóknál, bár arról nem tudunk, hogy ez országos kezdeményezés lenne. Lehet, hogy a főváros magánakciója - új táblák bevezetésére már eddig is láttunk példát a mobilitási pontok zöld-fehér pöttyeivel.
Nem vagyunk százszázalékosan meggyőződve arról sem, hogy a közleményben ígért alapos kutatásokat valóban elvégzik, főleg az autósok igényeit is szem előtt tartva. Vagy akár a környezetterhelést, melyre szintén hivatkozik a közlemény: mert lehet, hogy az iskolautcában nem pöfögnek az autók, de ha kerülőt kell tenni és a kerülőúton esetleg nagyobb, összetorlódott forgalom alakul ki...? Ezt is megvizsgálják. A nagykörúti, COVID alatt kialakított, de megtartott kerékpársávok esete is ezt mutatja, hogy nem volt alapos előkészítés. Vagy az Üllőin kirakott, a kerékpársávot védő kampók kihelyezése: csak a reptéri buszoknak jelentősen megnőtt a menetideje.
Végül a "sulizóna" elnevezésről. Jópofa, fiatalos - rendben. Viszont még a horvátországi "škola" láttán is értettük, miről van szó. A német "schule"-ről már nem is beszélve. Az aszfaltra is festendő "sulizóna" szerintünk nehezebben érthető például a külföldiek számára, továbbá egy kisebb vidéki önkormányzat dönthet úgy, hogy neki ez túlzás és ők inkább "iskolát" festenek az aszfaltra... Van már több országban - melyre hivatkoznak - egyfajta gyakorlat, hogy azt festik fel az úttestre, "iskola". Akkor...?
Helyszín
F2XR+53 Budapest, Magyarország
Megoldási javaslat
Egységes, az egész országra vonatkozó szabályokat és leginkább a KRESZ-ben már ismert jelzésrendszer (szabvány) kialakítása. Persze lehetnek emellett egyéb vizuális elemek, melyek felhívják a figyelmet a veszélyre. A KRESZ-táblák "felerősítésére" leginkább VJT-ket javaslunk, főleg ha azok egyéb korlátozással járnak. Az aszfaltra felfestésként az "iskola" feliratot javasoljuk, mert az szintén országszerte elfogadható megoldás. Emellett a szabályozás is illeszkedjen: főleg, ha sebességkorlátozással párosul, augusztus 12-én (vakációban), de akár hétvégén is, ne kelljen ott 30-cal, főleg ne 10-zel menni!
